Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

436 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám tézhetnek, a sértett kérdés feltételét indítványozhatja. Ha a kérdés a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas, illetéktelen személy tette fel, az üggyel össze nem függő körülményre vonatkozik, vagy a tárgyalás tekintélyét sérti, a tanács elnöke a kérdés feltevését, illetőleg a feleletet megtiltja. 189. §. (1) A tárgyalás rendjét a tanács elnöke tartja fenn. (2) A tanács elnöke a hallgatóság köréből a tizennégy éven aluliakat kizárja, a tizennyolc éven aluliakat kizárhatja. (3) Azt, aki a tárgyalást zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén pedig a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A bíróság a rendzavarót rendbírsággal sújthatja, a kiutasított vagy kivezetett vádlottat őrizetbe veheti. Az ügyészt a tanács elnöke a tárgyalás rendjének megtartására csupán figyelmeztetheti, a védővel szemben csak figyelmeztetés és rendbírság alkalmazható. (4) Olyan rendzavarás esetén, amely a tárgyalás folytatását akadályozza, a tanács elnöke a hallgatóságot vagy egy részét a teremből eltávolíttathatja. 190. §. (1) A bíróság a tárgyalást a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja, de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé kell állítani és ismertetni kell vele a távollétében lefolytatott bizonyítást. (2) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a tanács elnöke az illetékes hatóságot értesíti. 191. §. A tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körébe tartozó határozatok és intézkedések ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a határozat rendbírság kiszabásáról, költségek viselésére kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik. A tárgyalás megnyitása 192. §. (1) A tárgyalást a tanács elnöke az ügy megjelölésével nyitja meg. Megállapítja, hogy a megidézettek és az értesítettek megjelentek-e. Ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani. (2) Az ügyész jelenléte nélkül a tárgyalás nem tartható meg. (3) A tárgyalás a vádlott távollétében akkor tartható meg, a) az ügyész indítványára, ha a vádlott jogszabály megszegésével külföldön tartózkodik, és kiadatásának nincs helye, illetőleg kiadatását megtagadták; b) ha az eljárás tárgya a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése, és állapota miatt a tárgyaláson nem jelenhet meg, illetőleg jogainak gyakorlására képtelen. (4) Ha az eljárás több vádlott ellen foiyik, a) a vádlott távollétében is megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti; b) a meg nem jelent vádlott távollétében a tárgyalást az ügy elkülönítése nélkül meg lehet tartani addig, amíg nem kerül sor a kihallgatására. (5) A védő távollétében — a (4) bekezdés a) pontját kivéve — a tárgyalás nem tartható meg, ha a védelem kötelező. Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg védőt kell kirendelni. Ha ez azonnal nem lehetséges, illetőleg az új védőnek megfelelő időre van szüksége ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani. 193. §. (1) A tanács elnöke intézkedik, hogy a 112. § (2) bekezdése szerinti idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel. (2) Ha a tanács elnöke azt állapítja meg, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a 182. § (2) bekezdése szerint jár el. (3) Ha olyan személy maradt el a tárgyalásról, akinek távolléte a tárgyalás megtartását nem akadályozza, a tárgyalást meg kell kezdeni, és a megjelentek kihallgatása előtt nem szabad elnapolni.