Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 437 194. §. A megjelentek számbavétele után, ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a tanács elnöke felhívja a tanúkat — a sértett kivételével — a tárgyalóterem elhagyására. Figyelmezteti őket az igazolatlan eltávozás következményeire. 195. §. Az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett a tárgyalás megkezdése előtt az ügy áttételét, egyesítését vagy elkülönítését, a tanács tagjának vagy az ügyésznek a kizárását indítványozhatja, vagy más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetőleg amelyet még a tárgyalás megkezdése előtt figyelembe kell venni. A tárgyalás megkezdése 196. §. (1) Ha a tanács elnöke megállapítja, hogy a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást megkezdi, és az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig — a bizonyítás kiegészítése céljából vagy más fontos okból — a tárgyalást elnapolhatja. (2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha — az elnapolás okára tekintettel — kétséges, hogy a tárgyalást három hónapon belül folytatni lehet. 197. §.(1) A tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként elölről kell kezdeni. (2) Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről készült jegyzőkönyv ismertetésével kell folytatni, ha megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el. A vádirat és a polgári jogi igény ismertetése 198. §. A tárgyalás megkezdése után a) a tanács elnöke felhívja az ügyészt, hogy ismertesse a vádiratnak a 146. § (2) bekezdése b), c) és f) pontjában megjelölt részét; b) a tanács elnöke ismerteti a magánfél polgári jogi igényét; c) a sértett nyilatkozik, hogy bejelentett igényét fenntartja-e, illetőleg érvényesít-e polgári jogi igényt; d) a tanács elnöke felhívja a tanúként kihallgatandó sértettet a tárgyalóterem elhagyására. A bizonyítás felvételének sorrendje 199. §. (1) A bizonyítási eljárást a vádlott kihallgatásával kell kezdeni. (2) A vádiratban megjelölt bizonyítási eszközök sorrendben rendszerint megelőzik a vádlott és a védő által megjelölt bizonyítási eszközöket. (3) A tanúk közül általában a sértettet kell elsőként kihallgatni. A vádlott kihallgatása 200. §. (1) A személyi adatok (87. § [1] bek.) felvétele után a vádlottól meg kell kérdezni, hogy a vádat megértette-e, és tagadó válasz esetén azt meg kell magyarázni. Ezután kérdést kell hozzá intézni, hegy bűnösségét elismeri-e. (2) A vádlottat általában a még ki nem hallgatott vádlott-társai távollétében kell kihallgatni. (3) Azt a vádlottat, akinek jelenléte a másik vádlottat a vallomásában zavarná, a tanács elnöke a vallomástétel tartamára a tárgyalásról eltávolíthatja. A 190. § (1) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. (4) A vádlott a tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is értekezhet védőjével; kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg. A tanú kihallgatása 201. §. (1) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Ettől a rendelkezéstől a tanúként kihallgatandó sértett esetében el lehet térni. (2) A tanú kihallgatására a 200. § (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.