Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

410 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye. (2) A magánvádló halála esetében he­lyébe harminc napon belül a hozzátarto­zója léphet. (3) A Btk. 29. §-ának (2) bekezdésében szabályozott magánindítványt előterjesztő sértett mint viszonvádló jár el. Ahol e tör­vény a magánvádlóról szól, ezen a viszon­vádlót is érteni kell. A magánfél 55. §. (1) Magánfél az a sértett, aki a bün­tető eljárásban polgári jogi igényt érvé­nyesít. (2) A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a bűncselekmény vagy a bíróság által el­bírált szabálysértés folytán keletkezett. (3) A polgári jogi igény egyéb törvényes úton történő érvényesítését nem zárja ki az, hogy a sértett magánfélként nem lé­pett fel. (4) A polgári jogi igényt az ügyész is ér­vényesítheti. (5) A sértett halála esetén örököse ma­gánfélként felléphet; az 53. §-ban szabá­lyozott jogok azonban csak a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban ille­tik meg. 56. §. Amennyiben a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kér­désről e törvény nem rendelkezik, a polgá­ri eljárás szabályait kell alkalmazni, felté­ve hogy azok e törvénnyel, illetőleg a bün­tető eljárás feladatával és jellegével nem ellentétesek. A bíróság egyezségkötést nem kísérelhet meg, egyezséget nem hagyhat jóvá, a terhelt a magánféllel szemben kö­vetelést nem érvényesíthet és beszámítá­si kifogással nem élhet. Az egyéb érdekeltek 57. §. Az, akinek jogára vagy jogos ér­dekére a büntető eljárásban hozott hatá­rozat közvetlen kihatással lehet, a tárgya­láson megjelenhet és az őt közvetlenül érintő körben indítványokat és észrevéte­leket tehet. A sértett és az egyéb érdekeltek képviselői 58. §. (1) A sértett és az egyéb érde­kelt a jogait képviselője útján is gyako­rolhatja. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakat kép­viselheti a) ügyvéd, meghatalmazás alapján; b) törvényes képviselő és meghatalma­zás alapján nagykorú hozzátartozó; c) az, akit erre külön jogszabály feljogo­sít. (3) Állami szervet, társadalmi szerveze­tet, szövetkezetet és egyesületet az erre feljogosított dolgozója, illetőleg ügyinté­zésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet. IV. Fejezet A BIZONYÍTÁS I. Cím A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A bizonyítás tárgya 59. §. (1) A bizonyítás azokra a tények­re terjed ki, amelyek a büntető törvények és az eljárási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentősek. (2) Nem kell bizonyítani azokat a té­nyeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről a hatóságnak hivatalos tudo­mása van. A bizonyítás törvényessége 60. §. (1) A bizonyítékok felderítése, ösz­szegyűjtése és biztosítása során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Jogsza­bály előírhatja a bizonyítási cselekmények elvégzésének, így különösen a bizonyítási eszközök rögzítésének és megvizsgálásá­nak meghatározott módját. (2) Erőszakkal, fenyegetéssel vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallo­másra kényszeríteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom