Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 213 2. Középlejáratú forgóalaphitelek konkrét feltételei A gazdálkodó szervek forgóeszközeik tartós növekedése miatt forgóalapjaikat kötelesek közvetlenül fejlesztési alapjukból kiegészíteni. Ha a fejlesztési alap — figyelembe véve az azt terhelő korábban vállalat kötelezettségeket — csak a következő évben, vagy években teszi lehetővé a forgóalap szükséges mértékű feltöltését, a gazdálkodó szerv az alap megelőlegezésére középlejáratú forgóalaphitelt kérhet. A középlejáratú forgóalaphitel időtartama — amennyiben beruházáshoz kapcsolódik — legfeljebb 5 év. A nem beruházáshoz kapcsolódó tartós forgóeszköznövekményre nyújtható hitel lejárata legfeljebb 3 év, kivéve, ha a hitel célja — a lakosság részére végzendő szolgáltató tevékenység bővítésének, — a szükségletek kielégítése érdekében a termelésüket, forgalmukat gyors ütemben növelő gazdálkodó szervek jelentős forgóeszköznövelésének, — a vas-műszaki cikkekben mutatkozó hiányok kiküszöbölésével kapcsolatos forgóeszközbővítményeknek a finanszírozása; az utóbbi esetekben a hitel időtartama 5 évig terjedhet. A középlejáratú forgóalaphitel időtartamát a hiteligénybevételi lehetőség szerződés szerinti kezdő időpontjától kell számítani. A középlejáratú forgóalaphitel kamatlába évi 9%. 3. A gazdálkodó szerveknek fennálló forgóalappótló hiteleiket tartós pénzforrásaik növekedési ütemében törleszteniök kell. E hitelek kamatlába évi 8%. II. Rövidlejáratú hitelek A) A rövidlejáratú hitelek általános feltételei A hitelképes gazdálkodó szerv átmeneti pénzszükségletére — saját pénzforrásainak kiegészítésére — rövidlejáratú forgóeszközhitel nyújtható, ha a hitel segítségével előállított vagy beszerzett termékek értékesítése biztosítottnak látszik. A Magyar Nemzeti Bank a rövidlejáratú hitelezés keretében — biztosítja az idényszerű, szükséges készletek finanszírozását, egyidejűleg meggátolva, hogy tartós forgóeszköznövekmény rövidlejáratú hitelből nyerjen finanszírozást, — a hitellejáratokkal ösztönzi a gazdálkodó szerveket, hogy a népgazdaságban gyorsuljon a követelések behajtása, mérséklődjék a készletfelhalmozás üteme, csökkenjenek a feleslegesen felhalmozódott készletek, — elősegíti a gazdaságtalan termelés visszaszorítását célzó törekvések érvényesülését. Nem adható rövidlejáratú hitel, ha — a gazdálkodó szervnél túlzott készletezési törekvések tapasztalhatók; — a gazdálkodó szerv — szabad kapacitásának kihasználása érdekében — piac hiányában tartósan raktárra termel; — nem kielégítő gazdálkodási fegyelem miatt tartósan pénzügyi nehézség mutatkozik. B) A rövidlejáratú hitelnyújtás konkrét feltételei 1. Rövidlejáratú hitelt a gazdálkodó szerv legfeljebb 12 hónapon belüli lejárattal kaphat. A kamatláb 90 napon belül 8%-os, 90 napon túli lejárat esetén 90 naponként 1%-kal növekszik. Ez a szabály nem vonatkozik a mezőgazdasággal összefüggő idényszerű termelés, forgalmazás, illetve készletezés miatti forgóeszközhitelekre. A rövidlejáratú hitel időtartamát a folyósítás (első részfolyósítás) napjától kell számítani. 2. Rövidlejáratú hitelt lehet kérni az amortizáció naptári éven belüli megelőlegezésére, ha a gazdálkodó szerv saját beruházási pénzeszközzel nem rendelkezik, és a hitelnyújtás a beruházás folyó évben történő befejezését, illetve a mezőgazdaságban a gépcserét segíti elő. E hitelekre a rövidlejáratú forgóeszközhitelek kamattételei érvényesek. III. Az exporttal és importtal kapcsolatos hitelkedvezmények A gazdálkodó szervek export-import célkitűzéseinek eredményes megvalósítását 1973-ban is a Bank különböző hitelpreferenciákkal támogatja. A) Fejlesztési hitelek A beruházási célokat szolgáló hitelkeretekből a Bank előnyben részesíti az olyan vállalati beruházásokat, amelyek eredményeképpen konvertálható és gazdaságosan értékesíthető árualapok jönnek létre. Az ilyen hitel engedélyezésének feltétele, hogy a vállalat a hitelszerződésben meghatározott devizában kötelezettséget vállaljon árbevételének növelésére. A bankok beruházási devizahiteleket is nyújtanak konvertálható export árualapok növelését célzó, döntően gépimporttal megvalósuló beruházásokra. A létesítendő kapacitásoknak olyan többlet deviza árbevételt kell biztosítaniok, hogy a konvertibilis deviza-bevétel 3 éven (kivételesen 5 éven) belül minimálisan elérje a beruházás és a folyamatos termelés együttes devizaráfordítását és a kamatok devizaigényét.