Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 4. szám
214 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A beruházásokra irányuló hiteligények kielégítésénél előnyben részesül az a gazdálkodó szerv, amely saját pénzeszközeit is ilyen célra fordította és az új fejlesztéshez saját pénzeszközeivel is hozzájárul. A rendelkezésre álló hitelkontingensek terhére elsősorban azokat a hiteligényeket elégítjük ki, amelyek a kötelező előírt 30%-os saját hozzájárulással rendelkeznek. Ha az ilyen célú fejlesztésekhez a megkövetelt saját pénzeszközök nem állnak rendelkezésre, a gazdálkodó szerv kérheti azt a kedvezményt, hogy a saját hozzájárulást a beruházás megvalósításának évenkénti ütemezése szerint is biztosíthassa, esetleg attól részben vagy egészben felmentést kapjon. Ezt a kedvezményt a Bank elsősorban olyan gazdálkodó szervek részére biztosítja, amelyek korábban is jelentős mértékben konvertibilis devizáért értékesítették termékeiket és korábbi beruházásaik is nagy részben hasonló célokat szolgáltak, vagy saját pénzeszközeiket más preferált célokra fektették be. A konvertálható export árualapokat növelő beruházásokra nyújtott hitelek kedvezményes kamatlába évi 60/0. Kedvezményt kaphatnak a gazdálkodó szervek a hitelek visszafizetésénél is. A Bank számításba veszi, hogy a gazdálkodó szerv összes fejlesztési pénzforrását milyen mértékben használja fel preferált célok megvalósítására és a beruházás megtérülési idejéből kiindulva a konkrét hitellej ár atot — maximálisan 12 éven belül — ezek figyelembevételével állapítja meg. B) Rövidlejáratú hitelek A folyamatos termelés pénzszükségletének hitellel történő kiegészítésével elősegítjük az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, az export növelését. Emellett különféle kedvezményeket nyújtunk a gazdaságos külkereskedelmi tevékenység elősegítésére. így, ha a készletek a tartós forgóeszközök felmérésének időszakában azért növekednek, mert importból lökésszerűen vagy előszállítás miatt (de nem évenként ismétlődően) érkezik be az áru, vagy ha esetleg a piaci konjuktúra előnyeinek kihasználása érdekében kerül sor importra és ez növelte a készleteket a gazdálkodó szerv, rövidlejáratú hitelt kaphat és ilyen mértékben mentesül a forgóalapfeltöltési kötelezettség alól. Az olyan exportkintlevőségeknél, ahol a fizetés lényegesen később történik, mint a belföldi értékesítésnél, a forgalom bővüléséből adódó tartós növekedés miatti forgóalapfeltöltés alól a gazdálkodó szerv ugyancsak felmentést kérhet. Ez esetben sem romolhat azonban a forgóeszközöknek a forgóalapból történő finanszírozási aránya az előző évhez képest. Az ilyen kintlevőségekre nyújtott hiteleknél a Bank évi 4%-os kamatvisszatérítést ad a felszámított kamatból, amelyet a devizabefolyás arányában, lehet visszaigényelni. A forgatható exportokmányok leszámítási kamatlába 180 napig terjedő hitelidőtartam esetén évi 3%, ennél hosszabb időtartamnál évi 4%. A közép- és hosszúlejáratú exporthitelek kamatlába évi 6%. IV. Egyéb kölcsönök és a betétek kamatlábai 1. Az állami és fejlesztési kölcsön kamatlába évi 7%. 2. A szövetkezetek tagjaik által a szövetkezetnek nyújtott kölcsön után a mindenkori takarékbetéti kamatlábak szerintinél több kamatot nem fizethetnek. 3. Az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, a szövetkezetek és a tanácsok tartós betéteinek kamatlába: legalább fél évre elhelyezett betétek után legalább 1 évre elhelyezett betétek után legalább másfél évre elhelyezett betétek után legalább 2 évre elhelyezett betétek után A 420/1971. MNB lanná vált. általában tanácsoknál évi 30/o 20/o évi 5% 3% évi 6% 4% Magyar Nemzeti Bank évi 8% 6% számú tájékoztató tárgytaOrszágos vásárok jegyzéke Február 16., péntek Csenger (Szabolcs) oák, Gyöngyös (Heves) oák. Február 17., szombat