Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

214 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A beruházásokra irányuló hiteligények kielégí­tésénél előnyben részesül az a gazdálkodó szerv, amely saját pénzeszközeit is ilyen célra fordította és az új fejlesztéshez saját pénzeszközeivel is hoz­zájárul. A rendelkezésre álló hitelkontingensek terhére elsősorban azokat a hiteligényeket elégít­jük ki, amelyek a kötelező előírt 30%-os saját hoz­zájárulással rendelkeznek. Ha az ilyen célú fejlesztésekhez a megkövetelt saját pénzeszközök nem állnak rendelkezésre, a gazdálkodó szerv kérheti azt a kedvezményt, hogy a saját hozzájárulást a beruházás megvalósításá­nak évenkénti ütemezése szerint is biztosíthassa, esetleg attól részben vagy egészben felmentést kapjon. Ezt a kedvezményt a Bank elsősorban olyan gaz­dálkodó szervek részére biztosítja, amelyek koráb­ban is jelentős mértékben konvertibilis devizáért értékesítették termékeiket és korábbi beruházá­saik is nagy részben hasonló célokat szolgáltak, vagy saját pénzeszközeiket más preferált célokra fektették be. A konvertálható export árualapokat növelő be­ruházásokra nyújtott hitelek kedvezményes ka­matlába évi 60/0. Kedvezményt kaphatnak a gaz­dálkodó szervek a hitelek visszafizetésénél is. A Bank számításba veszi, hogy a gazdálkodó szerv összes fejlesztési pénzforrását milyen mértékben használja fel preferált célok megvalósítására és a beruházás megtérülési idejéből kiindulva a konk­rét hitellej ár atot — maximálisan 12 éven belül — ezek figyelembevételével állapítja meg. B) Rövidlejáratú hitelek A folyamatos termelés pénzszükségletének hi­tellel történő kiegészítésével elősegítjük az állam­közi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesí­tését, az export növelését. Emellett különféle ked­vezményeket nyújtunk a gazdaságos külkereske­delmi tevékenység elősegítésére. így, ha a készletek a tartós forgóeszközök fel­mérésének időszakában azért növekednek, mert importból lökésszerűen vagy előszállítás miatt (de nem évenként ismétlődően) érkezik be az áru, vagy ha esetleg a piaci konjuktúra előnyeinek ki­használása érdekében kerül sor importra és ez nö­velte a készleteket a gazdálkodó szerv, rövidlejá­ratú hitelt kaphat és ilyen mértékben mentesül a forgóalapfeltöltési kötelezettség alól. Az olyan exportkintlevőségeknél, ahol a fizetés lényegesen később történik, mint a belföldi érté­kesítésnél, a forgalom bővüléséből adódó tartós növekedés miatti forgóalapfeltöltés alól a gazdál­kodó szerv ugyancsak felmentést kérhet. Ez eset­ben sem romolhat azonban a forgóeszközöknek a forgóalapból történő finanszírozási aránya az előző évhez képest. Az ilyen kintlevőségekre nyújtott hiteleknél a Bank évi 4%-os kamatvisszatérítést ad a felszámí­tott kamatból, amelyet a devizabefolyás arányában, lehet visszaigényelni. A forgatható exportokmányok leszámítási ka­matlába 180 napig terjedő hitelidőtartam esetén évi 3%, ennél hosszabb időtartamnál évi 4%. A közép- és hosszúlejáratú exporthitelek kamat­lába évi 6%. IV. Egyéb kölcsönök és a betétek kamatlábai 1. Az állami és fejlesztési kölcsön kamatlába évi 7%. 2. A szövetkezetek tagjaik által a szövetkezet­nek nyújtott kölcsön után a mindenkori takarék­betéti kamatlábak szerintinél több kamatot nem fizethetnek. 3. Az állami vállalatok és egyéb állami gazdál­kodó szervek, a szövetkezetek és a tanácsok tar­tós betéteinek kamatlába: legalább fél évre elhelyezett betétek után legalább 1 évre elhelyezett betétek után legalább másfél évre elhelyezett betétek után legalább 2 évre elhelyezett betétek után A 420/1971. MNB lanná vált. általában tanácsoknál évi 30/o 20/o évi 5% 3% évi 6% 4% Magyar Nemzeti Bank évi 8% 6% számú tájékoztató tárgyta­Országos vásárok jegyzéke Február 16., péntek Csenger (Szabolcs) oák, Gyöngyös (Heves) oák. Február 17., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom