Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 199 — alakítsanak ki szorosabb kapcsolatokat az általános és középiskolákkal, színesítsék a pályaválasztási tanácsadás módszereit; — széivezzenek rendszeresen területi szakmai versenyeket, bemutatókat a KISZ-szervezetek és a szakszervezet aktív segítségével, több vállalat közös tehervállalásával, minél nagyobb nyilvánosság előtt. Biztosítsák ezek anyagi és erkölcsi elismerését; — a korszerű technika építőipari alkalmazásának kiszélesítése érdekében mozgósítsák a fiatalokat és támogassák az e célra irányuló törekvéseket, a KISZ versenymozgalmait; — teremtsenek fokozatosan kedvezőbb feltételeket az építőipari szakmunkásképzéshez, ennek érdekében következetes intézkedésekkel javítsák a gyakorlati képzés személyi és technikai feltételeit, segítsék elő a korszerű ismereteket nyújtó elméleti oktatás színvonalának emelését, valamint folyamatosan fejlesszék a szakmunkástanulók kollégiumi, munkahelyi ellátását és szociális körülményeit. Különös gondot kell fordítani az 1014/1971. (II. 28.) Korm. számú határozatban foglaltak teljesítésére; — hatékonyan ösztönözzék a VIII. általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalokat tanulmányaik befejezésére, illetve szakmai képesítés megszerzésére; nyújtsanak messzemeríő támogatást a dolgozók esti iskoláját végzők számára; — a vállalat igazgatója éljen hatékonyan a társadalmi ösztöndíjrendszer módszereivel, használja ki az ebben rejlő lehetőségeket. Az ösztöndíjakat a vállalati KISZ-szervezet és szakszervezet egyetértésével kell odaítélni, az odaítélésnél előnybén kell részesíteni a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit. (2) A vállalatoknál foglalkoztatott fiatalok szakmai továbbképzéséhez és folyamatos politikai-ideológiai neveléséhez a szükséges feltételeket, szervezetten kell biztosítani. A szervezett oktatási formák (pl. KISZ vezetőképző tanfolyam) felhasználásán túl segíteni kell az aktív önképzést is. (3) A munkahelyi vezetők elsősorban azokat a fiatalokat támogassák, akik munkájuk magasabb színvonalú ellátása érdekében képezik magukat és tevékenységükkel erre rászolgálnak. (4) A munkájuk mellett magasabb képesítést (szakmunkásvizsga, érettségi bizonyítvány, technikusi, egyetemi oklevél stb.) és tudományos fokozatot megszerzőket béremelésben, jutalmazásban, illetőleg dicséretben kell részesíteni. (5) A vállalat (termelőegység) igazgatójának kötelessége a fiatalok tervszerű és szervezett továbbképzését a káderképzési munkával összehangolni, a káderutánpótlási szempontok programba foglalásáról és annak érvényesítéséről gondoskodni. A káderképzési terv kidolgozása során a vállalati KISZ szervezetet véleményezési jog illeti meg. A fiatalok beilleszkedését, munkakörülményeik javítását szolgáló intézkedések 4- § (1) A munkahelyi vezétok — a személyzeti, munkaügyi és üzemegészségügyi apparátus — a KISZ és a szakszervezet hatékony támogatásával kötelesek megkülönböztetett figyelmet fordítani a pályáké- '.j fiatalok munkahelyi fogadására, beilleszk sükre és foglalkoztatási körülményeik alakula- aa. Ennek érdekében: — a vállalat tevékenységének, a munkahelyi feladatoknak és a munkatársaknak megismertetése, általában a fiatalok fogadása szervezett formában történjen; — a műszaki-gazdasági feladatokat ellátó fiatal munkába lépésétől számított 30 napon belül kapjon ideiglenes, egy éven belül pedig végleges munkaköri leírást; — a lehetőséghez mérten megfelelő — feltételhez kötött — pályakezdési kölcsönt és letelepedési segélyt kell biztosítani a pályakezdő fiataloknak; a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével meg kell határozni ennek vállalaton belüli rendszerét; — a pályakezdő fiatalok tevékenységét, szakmai-politikai fejlődésüket és a végzettségüknek megfelelő foglalkoztatás feltételeit, valamint jövedelmük alakulását, a pályakezdéstől számított 6 hónap, 2 év és 5 év elteltével egyedileg is meg kell vizsgálni és a helytelen tendenciák megszüntetésére intézkedéseket tenni; — a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság — a KISZ bevonásával — folyamatosan kísérje figyelemmel a fiatalokkal kapcsolatos munkaügyi-, egészségvédelmi rendelkezések, illetve a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtását; — bérpolitikai és szociális intézkedésekkel, az erkölcsi megbecsülés különböző formáival kell elősegíteni a fiatalok választott munkahelyének megbecsülését, törzsgárda taggá válásuk folyamatát. (2) Meg kell határozni a fiatalok szociális-kulturális helyzete javításának támogatási formáit. Többek között a) biztosítani kell a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák támogatását és a folyamatos kapcsolattartást a tartósan távollevőkkel. Gondoskodni kell a szülési (gyermekgondozási) szabadságról, illetve a kötelező katonai szolgálatból viszszatérő fiatalok jövedelem-színvonalának arányos —az átlagos bérfejlesztéshez igazodó — rendezéséről ; b) az igények és a lehetőségek összeegyeztetésével javítani kell a gyermekgondozási intézményekben való elhelyezési lehetőségeket és az ellátás színvonalát.