Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

200 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A fiatalok lakásépítkezéseinek támogatása 5. §• (1) A vállalat igazgátója a jogszabályokban és a vállalati kollektív szerződés alapján biztosítson pénzügyi forrásokat: — kamatmentes, hosszúlejáratú kölcsönök nyújtására, anyagi támogatására; — szervezett vállalati lakásépítési aki indítására; — a mágánépítkezések technikai segítésére (szállítóeszközök, gépek, anyagféleségek kedvezményes igénybevételére); — kedvezményes telekvásárlási, illetve bérleti akciókra stb. (2) Elő kell segíteni a fiatal dolgozók családalapítását, különös tekintettel a lakásépítési akciók, magánépítkezések szervezett támogatási formáira. (3) Az építőipari vállalatok az eddiginél jobban használják ki helyzeti előnyüket és kedvező adottságaikat lakásépítési akciók szervezésére, továbbá támaszkodjanak a fiatalok társadalmi munkájára. (4) A rendelkezésre álló források, illetve lakáskeretek legalább 40%-át a fiatal házasok részére kell biztosítani. Az elosztásnál figyelembe kell venni a KISZ véleményét és javaslatát. A munkásszálláson élő fiatalokkal való foglalkozás 6. §. (1) Megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a munkásszállásokon élő fiatalok helyzetét. A szabadidejük kulturált felhasználásához szükséges feltételeket fokozatosan javítani kell. A munkásszállások felszereltségének fejlesztését, a korszerű férőhelyek növelését a szociális intézkedések közül kiemelten kell kezelni. (2) A vállalati szakszervezettel és KlSZ-szervezettel közösen ki kell dolgozni a munkásszálásokon elhelyezett fiatalok számára szervezett tanulás, művelődés, sportolás tervszerű programját. (2) A vállalat vezetői rendszeresen keressék fel a munkásszállásokat. Az elhelyezésnél lehetőség szerint vegyék figyelembe a továbbtanulók érdekeit és a fiatalok egyéb jogos igényeit. A fiatalok szervezeti életének elősegítése 7. §• (1) A vállalat igazgatójának kötelessége a fiatalok széles körű képviseletének és közéleti tevékenységének elősegítése. A fiatalokat érintő valamennyi általános érvényű kérdésben (pl. kollektív szerződés elkészítése, vállalat egészét vagy szervezeti egységeit érintő ügyek eldöntése stb.) és — amennyiben jogszabály úgy rendelkezik — egyedi ügyekben (bérmegállapítás, jutalmazás, továbbtanulás stb.) ki kell kérni a KISZ-szervezet . véleményét. (2) A vállalat igazgatója az építőipar munkahelyi és munkarendi sajátosságaira figyelemmel — ahol az indokolt — munkaidőkedvezmény nyújtásával támogassa a továbbképzésben résztvevő és a mozgalmi munka szervezését végző fiatalokat. (3) A vállalat igazgatója évenként határozza meg a KISZ-szervezetek anyagi támogatásának lehetőségét és mértékét. A támogatás megállapításánál figyelemmel kell lenni a KISZ akció-programra. (4) A szervezeti élet fellendítése, az ifjúság körében végzendő nevelőmunka elősegítése és a fiatalok szabadidejének kulturált, hasznos felhasználása érdekében — támaszkodva a fiatalok kezdeményezésére, társadalmi munkájára — intézkedéseket kell tenni: — a vállalaton belüli ifjúsági klubok létesítésére, a fiatalok kulturális szórakozási igényeinek megfelelő technikai feltételek (berendezések) fokozatos biztosítására; — az ifjúsági turizmus fellendítését elősegítő kedvezmények, szolgáltatások rendszeressé tételére; — a szakmai és kulturális szempontból egyaránt értékes akciók, bel- és külföldi csoportos tanulmányútak szervezésének elősegítésére, feltételeinek kialakítására és támogatására; — a rendszeres testedzési lehetőségek, az egészséges életmódra nevelés, a tömegsport feltételeinek folyamatos javítására; — a vállalat üdültetési lehetőségein belül a fiataloknak többirányú kedvezmény biztosítására, elsősorban a házasságot kötött fiatalok beutalására; — hogy az Építők Napja megünneplése egyben a fiatalok kulturális és sport seregszemléje is legyen. A munkaverseny-mozgalom szervezése és elismerése 8. §. (1) A szocialista munkaverseny-mozgalom aktuális "célkitűzései szellemében a vállalat igazgatója támogassa a fiatalok termelést elősegítő kezdeményezéseit és a vállalati céloknak megfelelően irányítsa: = a fiatalok egyéni és brigádmozgalmának, valamint újítómozgalmának kiszélesítését („Kiváló Ifjúmunkás", „Kiváló Ifjú Szakmunkás", „Szakma Ifjú Mestere", „Kiváló Ifjú Mérnök, — Közgazdász —Technikus", „Szakdolgozatok Országos Pályázata" mozgalom stb) tartalmasabbá és szervezettebbé tételét; — a vállalati kötelezettségek határidőre és jó minőségben történő teljesítését szolgáló mozgal-