Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

168 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám előlegezett költségnek vagy megfelelő részüknek a megfizetésére, még akkor is, ha a perköltség megfizetésében egyik felet sem marasztalja. Ha azonban a marasztalás összegének megállapítása bírói mérlegeléstől függ, vagy a bíróság a marasz­talás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a le nem rótt illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben vagy részben mentesítheti. A bíróság a határozatában a megtérí­tendő összeget számszerűen megjelöli, -és felhívja a kötelezettet, hogy ezt az összeget az állam javára, az illetékhivatal felhívásában megjelölt módon az ugyanott közölt számlára fizesse be. Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, továbbá ha az il­leték vagy költség az eljárást befejező határozat meghozatala (jogerőre emelkedése) után merült fel, annak megfizetéséről a bíróság újabb határo­zatban intézkedik. (2) A gazdasági perben {Pp XXV. fejezet) az il­leték összegét és azt, hogy az illetéket melyik fél, milyen arányban viseli, a bíróság az eljárást be­fejező határozatában a pernyertesség és a pervesz­tesség arányában állapítja meg. Az illeték meg­fizetésére a határozat kézbesítésétől számított ti­zenöt napi határidőt kell adni. A határozatban fel kell tüntetni az illeték kiszabására jogosult, a bí­róság székhelye szerinti hivatal illetékbeszedési számlájának számát is. (3) Ha az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség meg­fizetéséről nem kell intézkedni. Az illeték megfizetése gazdasági perben 17. §. (1) A bíróság a gazdasági perben hozott jogerős határozat kézbesítésével egyidejűleg az illeték kiszabására jogosult, a bíróság székhelye szerinti hivatalnak az e célra rendszeresített űrlapon érte­sítést küld. Ebben feltünteti: a) a bíróság megnevezését, b) az ügy számát, c) a fizetésre kötelezett nevét, székhelyét és számlájának Számát, d) a fizetendő illeték összegét, e) az ellenérdekű fél nevét és székhelyét, vala­mint f) az illeték fizetésére megállapított határidőt. (2) Az értesítés megküldésének időpontját a ha­tározat eredeti példányán fel kell jegyezni. (3) Ha a jogorvoslat folytán az illeték fizetésére kötelezett fél az illeték fizetése alól egészben vagy részben mentesül, erről a bíróság határozatában rendelkezik és a bíróság keresi meg az illetékes kiszabó hivatalt az illetéknek (illetékrésznek) a be­fizető részére való visszatérítése iránt. IV. A LE NEM RÓTT ILLETÉK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉG BEHAJTÁSA A költségjegyzék kezelése 18. §. (1) A le nem rótt illetékről és a fél helyett előle­gezett összegről a bíróság költségjegyzéket vezet. A költségjegyzéket a kezelőiroda állítja ki, majd a nyilvántartásba bevezetése után ellátja a nyil­vántartás sorszámával, és az ügy irataihoz csa­tolja. A költségjegyzékbe az egyes tételeket nyom­ban be kell jegyezni. (2) Nem kell költségjegyzéket vezetni a gazda­sági perekben, továbbá ha mindegyik fél teljes személyes költségmentességben részesült, vagy ha az eljárás a 2. § alapján költségmentes {tárgyi költségmentesség). Ez a rendelkezés nem vonat-* kőzik a 3. § (3) bekezdésében említett perekre. (3) A költségjegyzékbe a perbíróság vezeti be azt a költséget is, amely a megkeresett bíróság előtt merült fel, függetlenül attól, hogy az összeget a megkeresett bíróság vagy a perbíróság előlegez­te-e. A megkeresett bíróság köteles az általa elő­legezett összeget a perbírósággal közölni. 19 •§• (1) A kezelőiroda nyilvántartást vezet azokról az ügyékről, amelyekben költségjegyzéket állított ki. (2) A nyilvántartásba az ügy számát és a költ­ségjegyzék kiállításának napját a költségjegyzék kiállításakor be kell jegyezni. A költségjegyzék végösszegét, valamint azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni, továbbá a költség­jegyzékbe foglalt összeg behajtására tett intézke­dést, és az értesítés (24. §) továbbítása esetleges mellőzésének okát a költségjegyzék lezárása (20. §) után kell bejegyezni. (3) A nyilvántartás alapján a kezelőiroda min­den év április és október havában ellenőrizni köte­les, hogy a fél évnél régebben kiállított költség­jegyzékbe foglalt összeg behajtása végett a szük­séges intézkedés megtörtént-e. Ha az ellenőrzés során késedelem állapítható meg, ennek megszün­tetése végett nyomban intézkedni kell. 20. §. (1) Az eljárás jogerős befejezése után az első fo­kon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője (a to­vábbiakban: irodavezető) ellenőrzi, hogy a költség­jegyzékbe valamennyi tételt bejegyeztek-e, majd a költségjegyzéket lezárja. A záradékban a bíróság első, valamint másodfokon — illetőleg a költség megállapítására vonatkozóan külön — hozott hatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom