Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 169 rozata alapján fel kell tüntetni a költség megfize­tésére köteles személy (a továbbiakban: adós) ne­vét, lakóhelyét, valamint munkáltatójának nevét és címét, továbbá azt az összeget, amelynek meg­fizetésére az adós köteles. (2) Ha a bíróság az eljárás folyamán hívja fel a felet, hogy a helyette előlegezett költséget (annak őt terhelő részét) az államnak térítse meg, az iro­davezető a költségjegyzéket a felet terhelő tételek tekintetében az (1) bekezdés szerint lezárja, és a záradékban azt is feltünteti, hogy a felet terhelő illeték behajtása hivatalos lelet alapján történik. (3) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetén az irodavezető a költségjegyzéket az (1) bekezdésnek megfelelően lezárja, a záradékban azonban csak azt tünteti fel, hogy a félbeszakadás, a szünetelés vagy a felfüg­gesztés folytán a behajtást mellőzni kell. Ilyenkor a kezelőiroda a behajtás mellőzésének okát a nyil­vántartásba feljegyzi. Ha az eljárás újból megin­dul, az egyes tételeket a költségjegyzékbe folyta­tólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ilyen esetben új sorszám alatt kell a nyilvántartásba (19. §) bejegyezni. 21. §• (1) A kezelőiroda a nyilvántartásban feltünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, a költségjegyzék végösszegét, valamint — a költség­jegyzék záradéka alapján — azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni. Ha a költség­jegyzéket a 20. § (2) bekezdése esetében tovább kell vezetni, a nyilvántartásba csak a már lezárt tételekre vonatkozó adatot kell bejegyezni. (2) A kezelőiroda az adóstól — tartozásának ki­egyenlítéseként — sem készpénzt, sem illetékbé­lyeget nem vehet át. A költségmentesség utólagos engedélyezése 22. §. (1) Az adóst utólag csak akkor lehet költségmen­tességben részesíteni, ha az eljárásban addig nem vett részt. Erre a határozat kézbesítésével egyide­jűleg az adóst figyelmeztetni kell. (2) Az utólag engedélyezett költségmentesség ha­tálya visszahat az eljárás megindítására. Ennek megfelelően az adós teljes költségmentesség enge­délyezése esetén a határozat alapján őt terhelő összeget egyáltalán nem, részleges költségmentes­ség engedélyezése esetén pedig csak 50%-ban kö­teles megfizetni. (3) Az utólag költségmentésséget engedélyező végzésben a bíróság számszerűen megjelöli, hogy az adós az őt terhelő összegből mennyit köteles megtéríteni. A végzésnek erre vonatkozó rendel­kezését a költségjegyzékre fel kell jegyezni. (4) Ha az adós utólagos költségmentességet kért, a kezelőiroda az értesítést (24. §) a kérelem elbírá­lásáig nem küldi el; a kérelem elbírálása után pe­dig — a bíróság határozatától függően — a teljes költségmentességet feljegyzi a nyilvántartásba, részleges költségmentesség engedélyezése vagy a kérelem elutasítása esetén pedig a 24. § szerint jár el. A költségjegyzékbe foglalt összeg behajtása 23. §. A költségjegyzékbe foglalt és a bíróság döntése szerint az adóst terhelő összeget az adós lakóhelye szerinti illeték kiszabására jogosult hivatal (a to­vábbiakban: Hivatal) hajtja be. Az ilyen összeg megfizetése tekintetében a Hivatal ad halasztást vagy engedélyez részletfizetést. 24. §. (1) Ha az adós utólag nem kapott költségmen­tességet, vagy ha a bíróság utólag csak részleges költségmentességet engedélyezett, továbbá ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a kezelőiroda arról az összegről, amelyet az* adós megfizetni kö­teles, értesítést állít ki, és megküldi a Hivatalnak. Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíró­ság — ha erről tudomása van — köteles a Hiva­talt arról is tájékoztatni, hol van az adósnak bel­földön vagyona. Nem kell értesítést kiállítani, ha az az összeg, amelynek a megfizetésére az adós kö­teles, a húsz forintot nem haladja meg. Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre és az egyetemleges adóstárs személyi adataira az értesítésben utalni kell. » (2) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer — minden hónap 15. napján — kísérőjegyzékkel küldi meg az illetékes Hivatal­nak. A kísérőjegyzékben — minden értesítésre vo­natkozóan külön — fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a be­hajtandó összeget. (3) Az értesítés elküldésének időpontját a keze­lőiroda a nyilvántartásba feljegyzi, a jegyzék má­solatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja. V. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS SORÁN LE NEM RÓTT ILLETÉK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉG BEHAJTÁSA 25. §. A bírósági végrehajtási eljárás (a továbbiakban: végrehajtás) során le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség összegét a bírósági végre­hajtó i(a továbbiakban: végrehajtó) az ügy iratbo­rítékán levő költségjegyzéken jegyzi fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom