Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 167 Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése és megvonása 12. §. A személyes költségmentesség engedélyezésére és megvonására vonatkozó szabályokat a bíróság által engedélyezhető illetékfeljegyzési jogra (4. §) megfelelően alkalmazni kell. Részleges illetékfeljegyzési jog engedélyezésének és az illetékfeljegyzési jog részleges megvonásának (az illetékfeljegyzési jog mértéke módosításának) nincs helye. A tárgyi költségmentesség fenn nem állásának megállapítása 13. §. Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség {2. §) nem áll fenn, a felet hivatalos lelet készítésének terhével kötelezni kell arra, hogy a le nem rótt illetéket (annak őt terhelő részét) nyolc nap alatt utólag rója le, a helyette előlegezett költséget (annak őt terhelő részét) pedig az államnak térítse meg. III. A KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSE, AZ ILLETÉK ÉS A KÖLTSÉG VISELÉSE A költség előlegezése 14. §. (1) Ha a költségmentesség folytán vagy jogszabály külön rendelkezése alapján a költséget az állam előlegezi, az előlegezés felől az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában a költség felmerült, illetőleg amelynél az eljáró végrehajtó működik. A Fővárosi Bíróság területén a végrehajtási eljárás során felmerült költséget — ide nem értve az útielőleget, valamint a végrehajtó helyszíni eljárása során kifizetésre kerülő egyéb költségre felvett előleget — a Budapesti Bírósági Végrehajtói Iroda vezetője utalványozza. (2) Az utalványon fel kell tüntetni a költséget megállapító határozat számát, a költségjegyzék tételszámát — ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel, a megkereső bíróság ügyszámát —, továbbá a peres felek nevét és perbeli állását, az utalványos nevét, végül az előlegezett összeget és fizetésének jogcímét (pl. szakértői díj). Ugyanabban az ügyben egy utalványon több hasonló jellegű összeg is utalványozható. (3) Az előlegezett összegeket a bírósági gazdasági hivatal (BGH), illetőleg a megyei bíróság székhelyén kívül levő bíróságnál a pénztár az utalvány alapján — a külön jogszabályban meghatározott módon — fizeti ki az utalványosnak. (4) A végrehajtási eljárás során felmerülő költség ((kiküldetési költség, tanúdíj stb.) céljára előlegezett összeget a BGH, illetőleg a pénztár a végrehajtó kezéhez fizeti ki. A végrehajtó a felvett összeggel — a kifizetést igazoló okmány alapján — köteles a visszaérkezését követő 48 órán belül elszámolni. A le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség viselése 15. §. (1) A le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére — a következő bekezdésekben foglalt kivételékkel — a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének [Pp 78—83. §, 290. § (2) bek. stb.]. (2) A felet, még ha köteles lenne is a perköltség egészben való megfizetésére, nem lehet a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezni, ha teljes személyes költségmentességben részesült, vagy ha az ügy költségmentes (2. §). (3) Ha az a fél, aki a perköltség egészben vagy részben való megfizetésére köteles lenne, részleges költségmentességben részesült, az ellenfél által le nem rótt illeték és az állam által az ellenfél helyett előlegezett költség megtérítésére csak költségmentessége arányában kötelezhető. (4) Egyezség esetén az egyezség arányában, ha pedig ez az arány nem állapítható meg, vagy ha a bíróság határozata szerint mindegyik fél maga viseli a költségét, a felek a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget,egyenlő arányban kötelesek megfizetni. A (2) és (3) bekezdés ilyenkor is megfelelően irányadó. (5) A per megszüntetése esetén (Pp 157. §) a le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költséget a felperes köteles megfizetni. A (2) és (3) bekezdés ilyenkor is megfelelően irányadó. (6) Tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén csak a marasztalt felet és csak a marasztalási összeg arányában kell az illeték megfizetésére kötelezni. A (2) és (3) bekezdés ilyenkor is megfelelően irányadó. (7) Az előző bekezdések szerint meg nem térülő költséget az állam viseli. 16. §. (1) A bíróság a perköltség felől döntő, illetőleg az eljárást befejező határozatában kötelezi a felet a le nem rótt illetéknek, valamint az állam által