Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1133 15. §. (1) A bizottság elnökeit és tagjait e tevékenységükkel kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli. (2) A bizottságoknak felvilágosító munkát kell végezniük, és fel kell hívniuk a kérelmezőket a család és nővédelmi tanácsadás igénybevételére. (3) A bizottságok elnökeit és tagjait — amennyiben munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állnak — az ülések időtartamára a munkavégzés alól fel kell menteni; részükre a munkaviszonyukban (tagsági viszonyukban) a munkavégzésből mulasztott időre eredeti munkakörüknek megfelelő díjazást a munkáltatójuk folyósítja. Ha tevékenységüket munkaidőn kívül látják el, részükre ülésenként 100 Ft eseti megbízási díjat kell fizetni. 16. §. A terhességmegszakítással kapcsolatos orvosi, egészségügyi ténykedésért önként felajánlott juttatást is tilos elfogadni. 17. §. 1978. év december hó 31. napjáig a bizottság a 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján engedélyezi a terhesség megszakítását, ha a terhes nő a kérelem előterjesztésekor a 35. életévét betöltötte; ebben az esetben a 13. § (2) bekezdésében megállapított térítési díjat kell fizetni. 18. §. Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakításával kapcsolatban orvosi vizsgálaton, bizottsági (elnök előtti) ülésen töltött el, a munkahelyéről való igazolt távolmaradásnak kell tekinteni. 19. §. (1) A bizottságok eljárására egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. (2) Valamennyi bizottság az elbírált kérelmekről nyilvántartást vezet. 20. §. (1) Az egészségügyi miniszter engedélyt adhat e jogszabályban meghatározott bizottságokon kívül más bizottságok létesítésére és illetékességi területük meghatározására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságok működésére, a bizottsági tagok jogaira és kötelezettségeire ugyancsak az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 21. §. (1) Ez a rendelet 1974. év január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a terhesség megszakításával kapcsolatos eljárás szabályozásáról szóló 2/1956. (VI. 24.) EüM számú rendelet hatályát veszti. (2) Ez a rendelet a korábbi jogszabály alapján megadott engedélyeket nem érinti. Dr. Szabó Zoltán s. k., egészségügyi miniszter Az egészségügyi miniszter 5/1973. (XII. 5.) Eü M számú rendelete a család- és nővédelmi tanácsadáson való részvételről Az 1040/1973. (X. 18.) Mt. h. számú határozat alapján az igazságügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1- §• (1) A házasságkötés előtt minden magyar állampolgár házasuló köteles család- és nővédelmi tanácsadáson részt venni, ha a 35. életévét még nem töltötte be. (2) Nem kell tanácsadáson részt vennie annak, aki korábbi házasságkötése előtt ilyen tanácsadáson már részt vett és ezt igazolja, továbbá annak, aki külföldön kíván házasságot kötni. 2- §• (1) A házasuló az állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes tanácsadó szervet veheti igénybe házasságkötés előtti tanácsadás céljából. (2) A házasulok azonban együttesen, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, egyik házasuló lakóhelye szerint illetékes tanácsadó szervet is igénybe vehetik. 3- §• (1) A házasságkötés előtti tanácsadást végzi a) a Család- és Nővédelmi Tanácsadó, b) a rendelőintézet szülészeti-nőgyógyászati szakrendelése, ha a lakóhelyen Család- és Nővédelmi Tanácsadó nem működik. (2) Ha a lakóhelyen sem Család- és Nővédelmi Tanácsadó, sem nőgyógyászati szakrendelés nem működik, a házasságkötés előtti tanácsadást megbízott körzeti, főfoglalkozású üzemi, üzemi körzeti, illetőleg bányaüzemi körzeti orvos végzi. (3) A megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője határozza meg, hogy a megye lakosai — figyelembe véve a helyi körülményeket — az előző bekezdésekben meghatározott tanácsadást végző szervek közül melyiket vehetik igénybe.