Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

1134 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám 4. §• A család- és nővédelmi tanácsadást végző orvos a házasulókat családtervezési kérdésekben meg­felelő felvilágosításban és tanácsadásban részesíti. 5. §. (1) A tanácsadáson való részvételről a tanács­adást végző orvos a melléklet szerinti igazolást ál­lítja ki. (2) Az igazolást a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni. 6. §• Ez a rendelet 1974. január hó 1. napján lép ha­tályba. Ha a házassági szándékot e határnap előtt jelentették be, e rendeletet akkor sem lehet al­kalmazni, ha a házasságkötést az anyakönyv­vezető a fenti határnap utáni időpontra tűzte ki. Dr. Szabó Zoltán s. k., egészségügyi miniszter Melléklet az 5/1973. (XII. 5.) Eü M számú rendelethez Szakrendelő — Nővédelmi Tanácsadó körzeti orvos — üzemi orvos (megfelelő szó aláhúzandó) Nyilvántartási szám: Igazolvány Igazolom, hogy szül. éve: anyja neve: Szig. száma: Lakhelye: házasságkötés előtti családtervezési, család- és nő­védelmi tanácsadáson részt vett. n, 19 n. P. H. tanácsadó orvosa A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter 37 /1973. (XII. 1.) P M—I M számú rendelete a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) P M—IM számú rendelet* módosításáról Az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terrel egyetértésben a következőket rendeljük: * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1965. évi 35. számában. 1- §• Az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr) 36. §-a a következő (3) be­kezdéssel egészül ki: „(3) Ha a kártalanításra jogosult, illetőleg an­nak lakóhelye (székhelye) ismeretlen, a kártérítési összeget nem kell bírósági letétbe helyezni; a ki­sajátítási határozatot azonban ilyen esetben is kö­zölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére kirendelt ügygondnokkal. A kártalanításra jogo­sult az általános elévülési időn belül kérheti a kár­talanítási összeg kifizetését a kisajátítást kérőtől. Az elévülési idő eltelte után a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget az állami költségvetésbe köteles befizetni." 2. §• Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép ha­tályba; egyidejűleg a Kr 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. Faluvégi Lajos s. k., Dr. Korom Mihály s. k., pénzügyminiszter igazságügyminiszter Vegyes rendelkezése ^ Tájékoztató az elhagyott telkek helyzetének rendezésével kapcsolatos jogi lehetőségekről és a jogszabályok alkalmazásának irányelveiről, továbbá az eljárás rendjéről Az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló 2028/1973. (VIII. 22.) Mt. h. számú határo­zat 1/b pontija felhívta a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szer­veit, hogy folyamatosan gondoskodjanak annak megállapításáról, területükön mely telkek az el­hagyottak, azok tulajdonjogának rendezésére mi­lyen jogszabályi előírásokat kell alkalmazni, és at­tól függően tegyék meg a tulajdonjogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács határozatának végrehajtásá­val kapcsolatban — a 2028/1973. (VIII. 22.) Mt. h. számú határozat l/a pontja alapján — az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, továbbá a Pénzügyminisztériummal egyetértésben az alábbi iránymutatást adjuk. 1. Az elhagyott telkek köre Az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása so­rán teleknek minősül minden olyan belterületi in­gatlan, amely nincs beépítve. Ebből a szempont­ból közömbös, hogy az ingatlannak — az építés­ügyi szabályok és a város- (község) rendezési terv szerint — mi a rendeltetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom