Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 49. szám
908 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám 2. Több esetben problémaként vetődik fel, hogy hogyan kell a szociális otthonokban (intézetekben) elhelyezett állami gondozottak esetében a gondozási díjat megállapítani. Az egységes eljárás végett az alábbiak érvényesítése szükséges: A szociális otthoni (intézeti) gondozásba vett kiskorú személy állami gondozásának megszüntetését kell kezdeményezni, ha ez a kiskorú személy érdekében indokolt. Ha a kiskorú személy állami gondozását megszüntetik, akkor a szociális otthoni (intézeti) ellátásért —, a hatályos rendelkezésekben meghatározott módon és mértékben — gondozási díjat kell megállapítani. Magyarázat : Az állami gondozás megszüntetésének kezdeményezése akkor tekinthető indokoltnak, ha a szociális otthonba (intézetbe) beutalt kiskorú személy életkora, testi, szellemi állapota alapján előrelátható, hogy szociális otthoni (intézeti) elhelyezésre nagykorúságának elérése után is szükség lesz. Amennyiben a szociális otthoni (intézeti) ellátás megszüntetésére a nagykorúságot megelőzően kerül sor, az állami gondozás további fenntartása indokolt. A döntés előtt mindkét esetben gondosan meg kell vizsgálni, hogy melyik megoldás előnyösebb. Ha a beutalt személy nagykorúságának elérése után is szociális otthoni (intézeti) elhelyezésben fog részesülni, akkor az állami gondozás megszüntetése azért célszerűbb, mert a nagykorúvá válással az állami gondozás automatikusan megszűnik és ebben az esetben a kialakuló függő jogi helyzet több problémát okoz. (Ilyenek pl.: a szociális otthoni (intézeti) elhelyezéshez szükséges nyilatkozat megtétele, esetleges gondnokrendelés, gondozási díj megállapítása stb.) Ha a szociális otthoni (intézeti) elhelyezés a nagykorúság elérése előtt szűnik meg, az állami gondozás fenntartása az előnyösebb, mert ez felesleges adminisztrációtól (esetleges újbóli állami gondozásbavétel stb.) kíméli meg az állami szerveket. Az állami gondozás megszüntetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat a 20/1969. (V. 13.) Korm. sz. rendelet, valamint a 6/1969. (VIII. 30.) MM. sz. rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályok meghatározzák, hogy kik és milyen módon kérhetik az állami gondozás megszüntetését. Amennyiben a megszüntetés indokolt, a fenti jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni azzal a kiegészítéssel, hogy a megszüntetést a szociális otthoni beutaló határozat meghozatala előtt kell kezdeményezni úgy, hogy az a gondozásba vétel napjával lépjen hatályba. Ezáltal elkerülhető, hogy á kiskorú személy törvényes képviselő nélkül marad, és lehetőség nyílik arra, hogy a gondozási díjat már a szociális otthoni (intézeti) gondozás megkezdésétől a 4/1972. (IV. 16.) Eü. M. sz. rendelet, illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü. M. sz. utasítás alapján fizessék. Ha a kiskorú személyt szociális otthonban helyezték el és az állami gondozásának megszüntetésére nincs lehetőség, akkor a szociális otthoni ellátásért, az állami gondozottakról szóló jogszabályok alapján megállapított térítési díjat kell a kötelezetteknek fizetni. Ebben az esetben a szociális otthoni (intézeti) ellátásért gondozási díjat nem lehet megállapítani. Magyarázat: Az állami gondozásba vett kiskorú személy csak egyfajta ellátásban részesül. Ezt az ellátást számára vagy a szociális otthonban (intézetben), vagy az állami gondozást foganatosító szerv által meghatározott formában biztosítják. A kiskorú személyekért vagy az állami gondozásért járó térítési díjat vagy a szociális otthoni (intézeti) elhelyezésért megállapított gondozási díjat kell fizetni. Ha az állami gondozást nem szüntették meg, az állami gondozásért járó díjat kell elsődlegesen megfizetni. Amennyiben a kiskorú személy állami gondozását nem szüntették meg, a beutaló határozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a beutalt személy állami gondozott, és ezért a szociális otthoni (intézeti) ellátásért nem állapítható meg külön gondozási díj. Magyarázat : A beutaló határozatban azért kell feltüntetni, hogy a kiskorú állami gondozott, mert a felülvizs-