Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 907 Vegyes rendelkezések A BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 818/1972. számú együttes közleménye a faanyagú köz- és lakóépületek építéséről Az utóbbi időben egyre erősödik az a törekvés, hogy a beruházók (építtetők) egyes közintézményeket (pl.: óvodát, bölcsődét és csecsemőotthont) előregyártott faépületben kívánnak elhelyezni. Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel az érdekeltek figyelmét: A tűzrendészetről szóló 1/1963. (VII. 5.) BM számú rendelet* 14. §-ának (1) bekezdése szerint a középületek (irodaház, tanintézet, egészségügyi és szociális intézmény épülete) és a lakóépületek számára I—III. tűzállósági fokozatú létesítményeket kell építeni. A faanyagú épületek még égést késleltető anyaggal kezelten sem felelnek meg az MSZ 595/65 számú szabványban a III. tűzállósági fokozatra előírt követelményeknek. Egy tűzeset alkalmával a gyors égés következtében a benntartózkodók, különösen a gyermekek életveszélybe kerülnek. Ezért csecsemőotthon, bölcsőde, és óvoda céljára faszerkezetű vagy egyébként éghető alapanyagú épületeket nem szabad építeni, és azokra építési engedély nem adható. Az egyéb köz- és lakóépületek esetében — ha azokat az idézett tűzrendészeti előírásoktól eltérően kívánják megépíteni — építési engedély csak a 10/1969. (VI. 8.) É V M számú rendelet mellékletében említett tűzrendészeti szakhatóság előzetes hozzájárulása és eseti előírásai alapján adható. Dr. Árvái József s. k., Dr. Farkas György s. k., az ÉVM Építésügyi a BM Tűzoltóság Igazgatási Főosztály országos parancsnoka vezetője * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1963. évi 40. számában. Az Egészségügyi Minisztérium 91.255/1972. számú közleménye a szociális otthoni gondozási díj megállapításával kapcsolatban A 4/1972. (IV. 16.) Eü. M. sz. rendelet*, illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü. M. sz. utasítás** végrehajtásával kapcsolatban felmerült vitás kérdésekre kialakított állásfoglalásokat az alábbiakban közöljük: 1. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: R) 86. § (2—5) bekezdése, illetőleg az R. 88. §-a értelmében az állami lakás bérlője jogosult arra, hogy lakásának bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében a lakással rendelkező szerv javára lemondjon. A lemondás elfogadása és a pénzösszeg kifizetése kötelező. Azokban az esetekben amikor a szociális otthon beutalást kérő személy lakásbérleti joggal rendelkezik, a beutalásra és a gondozási díj megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szervek az eljárás során kötelesek a beutalt személytől lemondó nyilatkozatot kérni. A lemondó nyilatkozatot illetékes intézkedés végett a lakás- és pénzügyi szakigazgatási szervhez kell továbbítani azzal a megjegyzéssel, hogy a lakásbérleti jogról való lemondás hatálybalépésének napja akkor következik be, amikor a helykijelölés megtörtént. Az R. 94. § (1) bekezdése szerint, ha a lakásbérleti jog a lakás elhagyása folytán szűnik meg, és a lakásból a végleges kijelentkezés megtörténik, tehát előzőleg a bérleti jogról való lemondás nem történt meg, pénzbeli térítés a beutaltat nem illeti meg. A fentiek érvényesítése az illetékes tanácsi szakigazgatási szerveknek feladata. A 4/1972. (IV. 16.) Eü. M. számú rendelet, illetve a 12/1972. (Eü. K. 9.) Eü. M. számú utasítás alapján a gondozási díjat ezen összegre is meg kell állapítani. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1972. évi 17. számában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1972. évi 23. számában.