Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 36. szám

36. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 669 tudomást, az ilyen lakáscseréhez való hozzájárulás megtagadásának, illetőleg a Tv. 43. §-a alkalmazásának van helye. Az I. Vhr. 82. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, a (2) bekezdés pedig azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén a hozzájárulást megtagadhatja. Kérdés, megtagadhatja-e a lakásügyi hatóság a hozzájárulást olyan esetben, amelyben az I. Vhr. 82. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdésében felsorolt egyik ok sem áll fenn, azonban bizonyítható, hogy a felek valódi szándéka nem lakáscserére, hanem a jogszabályban meg nem engedett lakásátjátszásra irányul. A kérdéssel kapcsolatos helyes álláspont a következő : A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulás megadását — az I. Vhr. 82. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdésben felsorolt eseteken kívül — általánosságban jogosult megtagadni akkor is, ha a lakáscsere a lakásügyi jogszabályok más rendelkezéseibe ütközik, illetőleg annak kijátszására irányul. Az I. R. 86. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat a személyeket, akiknek javára a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról lemondhat. Az itt meghatározott személyek körén kívül álló más személyek javára a bérleti jogviszonyról érvényesen lemondani nem lehet. A lakáscsere-szerződésbe burkolt olyan jogügylet, amely valójában nem arra irányul, hogy a bérlők a lakásukat egymással kölcsönösen elcseréljék, hanem arra, hogy az egyik bérlő lakásának bérleti jogviszonyáról más — az I. R. 86. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozói körén kívül álló idegen — személy javára lemondhasson, sérti az I. R. hivatkozott 86. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, következésképpen jogszabálysértést eredményez. Az I. R. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakásügyi hatósági eljárásban a Tv. rendelkezéseit kell — az I. R.-ben foglalt kiegészítésekkel — alkalmazni. A Tv. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakásügyi hatóságot is köti a tényállás tisztázásának jogszabályi kötelessége. Ha e kötelességének teljesítése során a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az érdekeltek által „lakáscserének" feltüntetett ügylet valójában a lakásbérleti jogviszonyról való, meg nem engedett lemondásnak tekitendő, a hozzájárulás megtagadásának van helye. Ha pedig e körülmény a hozzájárulás megadását követően jut a lakásügyi hatóság tudomására, a Tv. 43. §-ában foglaltak szerint eljárva a határozat visszavonására van jogi lehetőség. A határozat visszavonásánál vagy módosításánál — különösen hármas, vagy többszörös cserék esetében — figyelemmel kell lenni a Tv. 43. §-ának (3) .bekezdésében foglaltakra. A hozzájárulás megadásáról szóló határozat visszavonása vagy módosítálsa ugyanis nem sértheti a jóhiszemű fél ténylegesen gyakorolt jogait. A hozzájárulást megtagadó, illetőleg visszavonó (esetleg módosító) határozat ellen az érdekeltek a fellebbezési jog kimerítése után a Tv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében keresettel fordulhatnak a bírósághoz [I. R. 25. § h) pont]. 55. A lakásügyi hatóság a lakáscsere-szerződéshez való hozzájárulást nem tagadhatja meg azon a címen, hogy a szerződéstől az egyik cserélő fél egyoldalúan elállt és ezt a lakásügyi hatóságnak bejelentette. Az I. Vhr. 82. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek fennállása esetén a lakásügyi hatóság a lakáscsereszerződéshez való hozzájárulását megtagadni köteles, illetőleg jogosult. Az I. R. 93. §-a viszont kimondja, hogy a lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Úgyszintén bírósági hatáskörbe tartozik a lakáscsere-szerződés teljesítését elrendelő bírósági határozat végrehajtásának foganatosítása is [I. R. 127. § (2) bek.] Az idézett rendelkezések egybevetéséből megállapíthatóan a lakáscsere jogintézményének állami lakás esetében két — egy polgári és egy államigazgatási jogi — összetevője van. A hatósági hozzájárulást megadó határozat alapja a lakáscsereszerződésbe foglalt polgári jogi jogügylet. Az államigazgatási eljárás során, a lakáscsere-szerződés hatósági felülvizsgálatakor, a lakásügyi hatóság a szerződéssel kapcsolatos polgári jogi vita eldöntésére nem jogosult. Vizsgálatának alapja kizárólag az, hogy a lakáscsere-szerződés a lakásügyi jogszabályok előírásainak megfelel-e, vagy sem. Ehhez képest a hozzájárulást megadó vagy megtagadó határozatot köteles meghozni, függetlenül attól, hogy a szerződést kötők bármelyike az államigazgatási döntés előtt szerződéstől eláll, illetőleg e szándékát a lakásügyi hatóságnak bejelenti. Ha ugyanis a lakásügyi hatóság az elálló fél egyoldalú bejelentése alapján a hozzájárulást megtagadná, ezáltal a szerződést tiszteletben tartó, ahhoz ragaszkodó fél szenvedne indokolatlan joghátrányt. Az I. R. 90. §-a (2) bekezdésének aj pontja értelmében a lakáscsere-szerződés csak akkor érvényes, ha a lakáscseréhez állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv hozzájárult, ezért a hozzájárulás megtagadása esetén nincs érvényes szerződés. Ez okból a szerződéshez ragaszkodó fél az I. R. 93. §-a alapján a jogainak érvényesítése céljából nem fordulhatna a bírósághoz.