Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 9. szám

146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám 2. számú melléklet Az Országos Pályaválasztási Tanács tagjai Ábrány Sándor Barta Barnabás Dr. Cravero Róbert Dr. Csicsay Iván Dévényi Sándor Dinnyés József Erdős András Faggyas Sándor Dr. Fekete József Ferenczi Tibor Gál Erzsébet Hantos János Hevesi János Hevér László Dr. Jandek Géza Dr. Jáki László Káli Lajos Dr. Kálmán György Dr. Katona Ibolya Komáromi János Dr. Koszó Károly Laczkovics Ernőné Dr. László Jenő Lénárt József Madarász László Nagy Árpád Rózsa András Dr. Salamon József Dr. Sásdi Imréné Szegedi Andor Dr. Szalma László Dr. Szűcs Kálmán Dr. Timár Miklós Nagy Imre (elnök) Dr. Rózsa József (titkár) A Minisztertanács Tanácsi Hivatala állásfoglalása A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1/1972. számú elvi állásfoglalása a szabálysértési jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezéséről* A Tv. 29. §-ához: 2. Az igazgatási osztálynak a Tv. 29. § (3) bekezdése alapján a hozzá áttett, egyébként nem hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt akkor is el kell járnia, ha a hatáskörébe tartozó szabálysértés nem bizonyított. * Az előző állásfoglalásokat a Tanácsok Közlönye 1968. évi 33., 1969. évi 17. és 53. számai tartalmazzák. 1 A Tv. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hog>: ha az igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervnek, nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének (továbbiakban: igazgatási osztály) hatáskörébe tartozó szabálysértésen felül más szabálysértés miatt is eljárás indul, az igazgatási osztály — az elzárással sújtható szabálysértés kivételével — az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljár. Előfordult, hogy e rendelkezésre hivatkozva a rendőrség személyazonosság igazolásának megtagadása és tulajdon elleni szabálysértés miatt eljárást kezdeményezett az igazgatási osztálynál. Az igazgatási osztály lefolytatta az eljárást és ennek során megállapította, hogy a hatáskörébe tartozó tulajdon elleni szabálysértés nem bizonyított, ezért e szabálysértés miatt a feljelentett személyt elmarasztalni nem lehetett. Az igazgatási osztály arra hivatkozva, hogy a hatáskörébe tartozó szabálysértés nem forog fenn, a másik szabálysértés pedig rendőrségi hatáskörbe tartozik, a feljelentést visszaküldte a rendőrkapitányságnak. Ez az álláspont nem megalapozott, ellentétben áll az ügyek gyors és hatékony elbírálását elősegítő általános elvekkel; nincs összhangban a Tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel sem. Ez a törvényhely ugyanis az igazgatási osztály e különleges hatáskörét nem a kétféle szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértések tényleges elkövetésének esetére állapítja meg, hanem úgy rendelkezik, hogy ha az elkövetővel szemben az igazgatási osztály hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt is eljárás indul, úgy az igazgatási osztály az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is köteles eljárni. Nem kétséges, hogy a fent említett ügyben az elkövető ellen tulajdon elleni szabálysértés miatt eljárás indult, más kérdés azonban, hogy ennek elkövetése nem volt bizonyítható. E tény ellenére azonban az igazgatási osztálynak a személyazonosság igazolásának megtagadása miatt a szabálysértési eljárást le kellett volna folytatnia, — többek között — azért is, mert az elkövető két szabálysértési ügye összefügg egymással és az elkövető el is ismerte személyazonossága megtagadásának szabálysértését. A Tv. 50. §-ához: 3. Nincs akadálya annak, hogy a szabálysértési hatóság a sértettet nyilatkozattételre szólítsa fel kártérítési igényét illetően. Gyakran előfordul, hogy a tulajdon elleni szabálysértés miatt nem a sértett, hanem a rendőrség tesz feljelentést. Ilyen esetben a sértettnek a kártérítési igénye érvényesítésére irányuló szándéka a szabálysértési hatóság előtt általában nem ismeretes. Mivel a Tv. 50. § (1) bekezdése alapján a kártérítési igény elbírálásának feltétele a sértettnek kifejezett és erre vonatkozó nyilatkozata, I kívánatos a sértettet kártérítési igény-érvényesítési