Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 9. szám

146 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám 2. számú melléklet Az Országos Pályaválasztási Tanács tagjai Ábrány Sándor Barta Barnabás Dr. Cravero Róbert Dr. Csicsay Iván Dévényi Sándor Dinnyés József Erdős András Faggyas Sándor Dr. Fekete József Ferenczi Tibor Gál Erzsébet Hantos János Hevesi János Hevér László Dr. Jandek Géza Dr. Jáki László Káli Lajos Dr. Kálmán György Dr. Katona Ibolya Komáromi János Dr. Koszó Károly Laczkovics Ernőné Dr. László Jenő Lénárt József Madarász László Nagy Árpád Rózsa András Dr. Salamon József Dr. Sásdi Imréné Szegedi Andor Dr. Szalma László Dr. Szűcs Kálmán Dr. Timár Miklós Nagy Imre (elnök) Dr. Rózsa József (titkár) A Minisztertanács Tanácsi Hivatala állásfoglalása A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1/1972. számú elvi állásfoglalása a szabálysértési jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezéséről* A Tv. 29. §-ához: 2. Az igazgatási osztálynak a Tv. 29. § (3) be­kezdése alapján a hozzá áttett, egyébként nem ha­táskörébe tartozó szabálysértés miatt akkor is el kell járnia, ha a hatáskörébe tartozó szabálysér­tés nem bizonyított. * Az előző állásfoglalásokat a Tanácsok Közlönye 1968. évi 33., 1969. évi 17. és 53. számai tartalmazzák. 1 A Tv. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hog>: ha az igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervnek, nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének (továbbiakban: igazga­tási osztály) hatáskörébe tartozó szabálysértésen felül más szabálysértés miatt is eljárás indul, az igazgatási osztály — az elzárással sújtható sza­bálysértés kivételével — az egyébként hatáskö­rébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljár. Előfordult, hogy e rendelkezésre hivatkozva a rendőrség személyazonosság igazolásának megta­gadása és tulajdon elleni szabálysértés miatt el­járást kezdeményezett az igazgatási osztálynál. Az igazgatási osztály lefolytatta az eljárást és en­nek során megállapította, hogy a hatáskörébe tar­tozó tulajdon elleni szabálysértés nem bizonyított, ezért e szabálysértés miatt a feljelentett személyt elmarasztalni nem lehetett. Az igazgatási osztály arra hivatkozva, hogy a hatáskörébe tartozó sza­bálysértés nem forog fenn, a másik szabálysértés pedig rendőrségi hatáskörbe tartozik, a feljelen­tést visszaküldte a rendőrkapitányságnak. Ez az álláspont nem megalapozott, ellentétben áll az ügyek gyors és hatékony elbírálását előse­gítő általános elvekkel; nincs összhangban a Tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés­sel sem. Ez a törvényhely ugyanis az igazgatási osztály e különleges hatáskörét nem a kétféle sza­bálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabály­sértések tényleges elkövetésének esetére állapítja meg, hanem úgy rendelkezik, hogy ha az elköve­tővel szemben az igazgatási osztály hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt is eljárás indul, úgy az igazgatási osztály az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is köteles eljárni. Nem kétséges, hogy a fent említett ügyben az elkövető ellen tulajdon elleni szabálysértés miatt eljárás indult, más kérdés azonban, hogy ennek elkövetése nem volt bizonyítható. E tény ellenére azonban az igazgatási osztálynak a személyazo­nosság igazolásának megtagadása miatt a szabály­sértési eljárást le kellett volna folytatnia, — töb­bek között — azért is, mert az elkövető két sza­bálysértési ügye összefügg egymással és az elkö­vető el is ismerte személyazonossága megtagadá­sának szabálysértését. A Tv. 50. §-ához: 3. Nincs akadálya annak, hogy a szabálysértési hatóság a sértettet nyilatkozattételre szólítsa fel kártérítési igényét illetően. Gyakran előfordul, hogy a tulajdon elleni sza­bálysértés miatt nem a sértett, hanem a rendőrség tesz feljelentést. Ilyen esetben a sértettnek a kár­térítési igénye érvényesítésére irányuló szándéka a szabálysértési hatóság előtt általában nem is­meretes. Mivel a Tv. 50. § (1) bekezdése alapján a kártérítési igény elbírálásának feltétele a sér­tettnek kifejezett és erre vonatkozó nyilatkozata, I kívánatos a sértettet kártérítési igény-érvényesítési

Next

/
Oldalképek
Tartalom