Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 129 valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben állapítja meg." 11. §• Ez a rendelet 1972. évi április hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 17/1966. (VI. 23.) Korm. számú rendelet. Fehér Lajos s. k, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 7/1972. (II. 29.) számú rendelete a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet* módosításáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet módosítására a következőket rendeli: 1. §• A 20/1968. (V. 21.) Korm. számú rendelet 9. §-ával kiegészített 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19/A. §. (1) A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezések szerinti feltételekkel és mértékben családi pótlékra jogosult az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagja is. (2) Ennek a rendeletnek a termelőszövetkezetekre és azok tagjaira vonatkozó rendelkezéseit az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre és azok tagjaira is megfelelően alkalmazni kell." 2- §• Ez a rendelet 1972. április hó 1. napján lép hatályba. Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1966. évi 23. számában. Vegyes rendelkezés ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog 8. A szakmunkás tanuló által a gyakorlati képzését biztosító vállalatnak okozott kár megtérítése. Az 1969. évi VI. törvény 25. §-a szerint a tanulóval szemben kártérítési igény érvényesítésére nem a gyakorlati képzést biztosító vállalat, hanem az iskola jogosult. A 13/1969. (XII. 30.) MüM. számú rendelet 84. §-ának (4) bekezdése értelmében az iskola akkor érvényesítheti bíróság előtt a kártérítési igényt, ha a tanuló az iskola igazgatója által — a 84. § (1—2.) bekezdésében meghatározott eljárás keretében — kiadott kártérítési felhívás ellenére nem járult hozzá a kártérítés összegének az ösztöndíjából történő levonásához. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a szakmunkás tanuló a gyakorlati oktatását ellátó vállalat javára — a gyakorlati oktatás során történt károkozás tekintetében — közvetlenül nem kötelezhető kártérítés fizetésére és vele szemben a kártérítési igény — bírói úton történő — érvényesítésére az iskola is csak akkor jogosult, ha a tanuló a kártérítési felhívásra nem adott levonási hozzájárulást. A szakmunkás tanuló kártérítési felelősségével kapcsolatos anyagi jogi és eljárási szabályokat — részleteiben — a fentebb már hivatkozott 1969. évi VI. törvény 24—25. §-ai, illetve a 13/1969. (XII. 30.) MüM. számú rendelet 83—85. §-ai tartalmazzák. 9. Munkaviszonyban nem álló nő részére gyermekgondozási segélyt pótló anya-, illetőleg házastársi tartást megállapítani nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20.909/1963. számú (PJD. II. kötet 400. sz.) eseti döntésében kimondotta, hogy a munkaviszonyban nem álló szülő nőt ugyanannyi időre illeti anyatartás, mint amennyi időre a munkaviszonyban álló nő a szülési szabadsága alatt a társadalombiztosítási szolgáltatások körében ellátásban részesül. A Legfelsőbb Bíróság eme állásfoglalásának kiterjesztő értelmezésével néhol arra a következtetésre jutottak, hogy a munkaviszonyban nem álló és