Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 8. szám

128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám szegét, valamint fizetésének módját a SZOT — az érdekelt miniszterekkel és az illetékes szervek vezetőivel egyetértésben — állapítja meg. (2) Mentesül a járulékfizetés alól az az 1. §-ban említett biztosított, aki egyéb jogcímen (munka­viszony, szövetkezeti tagság, nyugellátás stb.) akár saját jogán, akár mint családtag a betegségi bizto­sítás szolgáltatásaira, vagy közgyógyellátásra jo­gosult. 5- §• A betegségi biztosítás ügyviteli feladatát a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és ügyviteli szervei, a biztosítottak és családtagjaik egészség­ügyi ellátását pedig az állami egészségügyi szolgálat látja el. 6- §• (1) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgató­sága felhatalmazást kap arra, hogy az érdekvédelmi szervek javaslatára indokolt esetben meghatározott létszámú kisiparost és magánkereskedőt mente­sítsen a járulékfizetés kötelezettsége alól. (2) Felhatalmazást kap az érdekelt lakóhelye szerint illetékes községi, nagyközségi, városi és fő­városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, hogy szakigazgatási szerve útján, továbbá megyei városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy kerületi hivatala útján mentesítse a biztosítási kötelezettség alól azt az egyénileg gazdálkodót, valamint azt az 1. §-ban említett jövedelemadó fizetésére kötelezett személyt, akinek szociális helyzete nem teszi le­hetővé a betegségi biztosítási járulék fizetését. 7- §• A 71/1955. (XII. 13.) MT számú rendelet (a to­vábbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: A kötelező betegségi biztosítás kiterjed: ,,l) az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira." 8. §• A R. 60. §-ának (2)—(4) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett tagok és család­tagjaik a biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak, mint a mun­kaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély azonban az említett tagoknak nem jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatá­sok azt a tagot (családtagot) illetik meg, aki ezekre más jogcímen nem jogosult." 9. §. A R. 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 63/A. §. Az egyszerűbb mezőgazdasági szö­vetkezeti tagnak és családtagjának ugyanazok a betegségi biztosítási szolgáltatások járnak, ugyan­olyan feltételeikkel és mértékben, mint a mező­gazdasági termelőszövetkezetben dolgozó tagnak és családtag j ának.'' 10. §. A R. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 63/B. §. (1) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös munkájában rendszeresen részt­vevő tagok után betegségi biztosítási járulék fejé­ben a nyugdíjjárulék alapját képező átlagos havi jövedelem 1%-át kell fizetni. (2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös munkájában rendszeresen részt nem vevő tagja meghatározott összegű betegségi biztosítási járulékot fizet. (3) Nem kell járulékot fizetni az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjának, ha egyéb jog­címen (munkaviszony, kisipari szövetkezeti tagság, nyugellátás stb.) akár saját jogán, akár mint csa­ládtag a betegségi biztosítás szolgáltatásaira vagy közgyógyellátásra jogosult. (4) Felhatalmazást kap az érdekelt lakóhelye sze­rint illetékes községi, nagyközségi, városi és fő­városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, hogy szakigazgatási szerve útján, továbbá megyei városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy kerületi hivatala útján az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjának a járulékfizetési kötelezettség alól mente­sítést adjon, ha szociális helyzete nem teszi lehe­tővé a betegségi biztosítási járulék fizetését. (5) A betegségi biztosítási járulékok esedékessé­gét, fizetését és a tagok bejelentésének módját a SZOT a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi minisz­terrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­rel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével,

Next

/
Oldalképek
Tartalom