Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 6. szám

82 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám Nyugaton: Az 1091. és 1042. hrsz. ingatlanok nyugati oldala az 1040. hrsz. ingatlanig, onnan új­ból nyugati irányban ugyanezen hrsz. ingatlan déli. oldala az ingatlan nyugati sarkáig; onnan északi irányba fordulva az ingatlan nyugati oldala a Ve­lencei-tóig. A 4332/1936. M. E. I. számú rendelet egyidejűleg érvényét veszti. A Könnyűipari Minisztérium állásfoglalása a dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos kérdésekről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2019/1971. (V. 25.) számú határozata alapján a Könnyűipari Minisztérium a Bőripari, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari, a Helyiipari és Városgaz­dasági, a Nyomda-, a Papíripar és Sajtó, a Ruhá­zatipari, a Textilipari és a Vas-, Fém- és Villa­mosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetével egyet­értésben megvizsgálta és értékelte a könnyűipar baleseti helyzetét, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos kérdéseket. Ennek során megállapítottuk, hogy a vállalatok munkavédelmi tevékenysége jelentős mértékben fejlődött az elmúlt tíz évben. Ennek eredményei 1970-ig a balesetek gyakoriságának csökkenésé­ben is megmutatkoztak. Ettől kezdve azonban fo­kozatosan nőtt a balesetek száma és gyakorisága. "Ez lényegében annak a következménye, hogy bár a balesetelhárítás és a munkakörülmények fej­lesztése elsőrendű vállalati érdek, több iparágban és vállalatnál mégsem foglalkoztak ezzel a kérdés­sel társadalmi és gazdasági jelentőségének megfe­lelően. A vállalati vezetés különböző szintjein igen eltérő a munkavédelmi tevékenység színvonala. Előfordul egyes vállalatoknál, hogy a vezetés funk­cióiba nem megfelelően illeszkedik a munkavédel­mi tevékenység. A vállalatok munkavédelmi intézkedéseivel, gya­korlatával kapcsolatos tapasztalatok, s az ezekből megjelölhető — elsősorban a vállalatokra háruló — tennivalók a következőkben foglalhatók össze: 1. A munkakörülmények fejlesztését érintő el­képzeléseiket a vállalatok évek óta tervekben rög­zítik. Középtávú tervek elsőízben 1971-ben készül­tek a IV. ötéves terv időszakára vonatkozóan. Szín­vonaluk ebből következően is igen eltérő. A kö­rülmények által indokolt legfontosabb intézkedé­seket felölelő tervek mellett több vállalatnál hiá­nyosság jellemzi e középtávú tervekét. így például nem kielégítőek a zsúfoltság enyhítésére irányuló törekvések; nem tervezik a szakmai óvórendsza­bályok előírásainak következetesebb megvalósítá­sát; a halláskárosodás megelőzésére irányuló in­tézkedések a dolgozók egyéni védőeszközzel való ellátására korlátozódnak, nem eléggé korkréten vették tervbe az anyagmozgatás gépesítését, kor­szerűsítését; stb. Tekintve, hogy a középtávú tervek tulajdonkép­pen az alapját képezik a műszaki fejlesztési elkép­zelésekkel összhangban készülő éves munkavédel­mi intézkedési terveknek — gondoskodni kell a folyamatos pontosításokról. 2. A beruházások és rekonstrukciók hatására év­ről-évre jelentősen fejlődnek a biztonságos mun­kavégzés feltételei. Eközben azonban egyes beruházásoknál, rekonst­rukcióknál, bővítéseknél az egyébként korszerű, kulturált létesítményeken belül a munkavédelmi követelményeket ki nem elégítő megoldások is megvalósultak. Ez a gyakorlat megengedhetetlen. A beruházónak a létesítménnyel kapcsolatos munkavédelmi követelmények pontos megjelölésé­vel, a kiviteli tervek e szempontból való gondosabb ellenőrzésével el kell érnie, hogy a jövőben hasonló mulasztások ne fordulhassanak elő, s a munkavé­delmi követelmények kielégítése mindenütt bizto­sított legyen. Az elkövetkező időszakban a könnyűipar több ágában jelentős gépi rekonstrukciókra kerül sor. Ez a körülmény fokozza az érintett vállalatok fe­lelősségét. A rekonstrukciós munkálatok minden fázisában egyidejűleg gondoskodniok kell a dolgo­zók egészségének és testi épségének védelméről. 3. A munkavédelem terén elért eddigi eredmé­nyekben sok vállalatnál elismerést érdemlő sze­repe volt és van a biztonsági megbízottaknak is. Munkájuk azonban nem mindenütt elég hatékony. Ez egyrészt abból következik, hogy tevékenységük ellátásához a vállalatok egy része nem teremtette meg a szükséges előfeltételeket, másrészt vannak olyan biztonsági megbízottak, akiknek e sokrétű bonyolult munkában való helytállását képzettség­beli hiányok nehezítik. A biztonsági megbízotti munka hatékonyabbá tételének feltétele a gátló körülmények kiküszö­bölésének haladéktalan megkezdése. Azoknál a vállalatoknál, ahol a biztonsági tevékenység ellá­tásának személyi feltételei (képzettség, készség) megvannak, az eredményes funkcionálás elősegí­tése a feladat. Ennek módszerei: a biztonsági meg­bízott hatáskörének kijelölése, ha kell ennek nö­velése, illetve a tevékenységi kör zavartalan ellá­tásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Azoknál a vállalatoknál, ahol a személyi felté­telek nincsenek meg, vagy nincsenek összhang­ban a feladatokkal, úgy ennek megteremtését kell az elsődleges célnak tekinteni, pl. az érintett sze­mély vagy személyek tanfolyami képiésben való részvételének elősegítésével. 4. A vállalatoknak többsége a munkavédelmi te­vékenységet eddig nem értékelte kellően. Lénye­gében alig ismerték el az eredményes jó munkát, s a mulasztókkal szemben nem alkalmaztak fele­lősségre vonást. .Ebből következően a jól dolgozók nem érdekeltek abban, hogy munkájukat még oda­adóbban végezzék, a fegyelmezetlenek, a bizton­sági előírásokat megsértők és megsértésüket eltű­rök pedig semmiféle hátrányt nem szenvednek fe­lelőtlen magatartásuk miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom