Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 83 Minden vállalatnál ki kell alakítani a munkavédelmi tevékenység értékelésének rendszerét. Az erkölcsi és anyagi elismerés olyan módjait és eszközeit helyes alkalmazni, amely ösztönöz e tevékenység folyamatos tökéletesítésére. A felelőtlen magatartás szankcionálásának pedig olyan eszközeit és módszereit célszerű megválasztani amely felelősségérzetre nevel. 5. A megelőzés egyik fontos eszköze az adott munkakörhöz kapcsolódó munkavédelmi ismereteknek megfelelő színvonalon való elsajátíttatása, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az oktatás színvonala azonban sok vállalatnál a feltételek hiányosságaiból következően elmarad a követelményektől. Sok ebben a munkában a formális elem. Gyakran az alapos ismeretek nyújtására való törekvés sincs meg és a felszínesség a jellemző. Bizonyítja ezt az új dolgozókkal történt balesetek magas aránya. Ez a helyzet az oktató munkában gyökeres változtatásokat tesz szükségessé. Abból a célból hogy a biztonságos munkavégzéshez nélkülözhetetlen tudnivalók a dolgozók részéről maradéktalanul elsajátíthatók legyenek, a feltételek egyidejű fejlesztéséről kell gondoskodni. így többek között pl. korszerű tematikáról és érdeklődést kiváltó'tananyagról, a tananyag rögzítését elősegítő szemléltetőkről, s nem utolsó sorban az oktatást végzők rendszeres tavábbképzéséről. 6. Az üzemi balesetek csökkentésére való törekvésben nagy segítséget jelenhetnek az egyes megtörtént esetek tapasztalatai. A kivizsgáló módszerek azonban a tényleges okok feltárását nem segítik elő. Még ma is gyakori, hogy a vállalatok vizsgálataik során r sm azonos súllyal kezelik a balesetek bekövetkezésében szerepet játszó különböző tényezőket. Elsődlegesen a személyi tényezőket, azokon belül is elsősorban a sérült dolgozó magatartását vizsgálják, s háttérbe szorul a tárgyi körülmények teljes feltárása. A baleseti okok megbízhatóbb ismerete, a hasonló esetek megelőzését célzó helyes intézkedések meghatározhatósága a kivizsgálási módszerek tökéletesítését, finomítását teszik szükségessé. Minden esetben valamennyi körülmény feltárására, tisztázására azonos hangsúlyt kell helyezni. 7. A könnyűipari üzemekben még jelenleg is számos fokozott baleseti veszélyforrást jelentő gép, berendezés üzemel. Begyakorlás után a munkavégzés közbeni veszélyeztetettségre a dolgozók nem ügyelnek, a későbbiekben vannak, akik le is becsülik. A műszaki vezetők közül is soknál jellemző „tévtudat", hogy a veszély a termelés szükségszerű velejárója. E helyzetben előfordul, hogy a veszélyforrás megszüntetését még akkor sem kísérlik meg, ha az már egy, vagy esetleg több balesetet okozott. Ez a körülmény nemcsak a feltétlenül ható védelem alkalmazására való törekvés szükségességépre, de a gépet kiszolgálók alkalmassága fejlesztésének fontosságára is figyelmeztet. 8. Az anyagmozgatás közben elszenvedett balesetek gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Több esetben végződtek e balesetek súlyos rokkantsággal, illetve halállal. Számos veszélyforrást rejtenek magukban a rendkívüli munkák (pl. nagyterjedelmű gépek, berendezések szállítóeszközökre való helyezése, leemelése, üzemen belüli továbbítása, stb.) akár anyagmozgató géppel, akár csak segédeszközzel végzik. Problémákat okoz az anyagmozgató gépek, berendezések szakszerűtlen kezelése, más esetekben az alkalmas gépek, berendezések hiánya. Figyelmet érdemel tehát az anyagmozgatás során jelentkező veszélyforrások elleni védekezés. Ennek módjai lehetnek egyebek mellett: a rendkívüli munkák fokozott gonddal történő előkészítése, szervezése, a célszerű anyagmozgató eszközök beszerzésének fokozása, valamint az anyagmozgató gépek, berendezések szakszerű kezelésének és karbantartásának biztosítása. 9. A fiatal dolgozókkal történt balesetek aránya a könnyűiparban lényeges mértékben meghaladja az ipar átlagát. Ez részben összefüggésben van azzal a körülménnyel, hogy foglalkoztatottsági arányuk is magasabb a könnyűiparon belül, de rámutat a velük való törődés nem kielégítő voltára is. A könnyűiparban dolgozó fiatalok nagy száma arra kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak helyzetükkel, egészségük, testi épségük védelmével. Különösen nagy a felelősségük a velük közvetlen kapcsolatban álló vezetőknek, akikre elsősorban hárul a munkahelyen való zökkenőmentes beilleszkedésük elősegítése, foglalkoztatásuknak a jogszabályok által lehetővé tett keretek között történő megoldása, biztonsági ismereteik állandó növelése. 10. A munkafegyelem terén az utóbbi időben tapasztalható lazaságok maguk után vonták a biztonsági fegyelem fellazulását. A dolgozók egy jelentős rétegénél eléggé általánossá vált, hogy önmagukkal és társaikkal szemben is felelőtlenül eljárva rendszeresen megsértik a biztonsági előírásokat.- .Helytelenül értelmezett érdekektől indíttatva vezetőik is megtűrik ezt a magatartást és nem tesznek lépéseket a biztonsági fegyelem megszilárdítása érdekében. Az üzemekben a fegyelem helyreállítása és megszilárdítása elengedhetetlen feltétele a biztonságos termelésnek. Ezért ez elsődlegesen a termelés közvetlen irányítóinak a feladata. Emellett támaszkodni kell a szocialista brigádok közvéleményfor- máló erejére. Igényelni tőlük a biztonsági fegyelem megszilárdítását célzó vállalásokat, s segíteni őket ezek megvalósítására irányuló munkájukban. Vállalásaik értékelésénél figyelembe kell venni az e téren kifejtett tevékenységük eredményességét. 11. A vállalatok egy része az üzemi balesetekből eredő, a dolgozót ért károk megtérítéséről rendelkező jogszabály végrehajtása során nem kellő gondossággal jár el. Ebből következően gyakori, hogy az érintett dolgozók közül sokan nem kapják