Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 60. szám

60. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1203 A bizonyítási eljárás befejezése után az első fokú döntőbizottság kötelezte az I. r. alperes tervezőt, hogy a szakszerű kijavítás érdekében készítsen tervdokumentációt és költségvetést, a II—IV. r. alpereseket pedig arra, hogy szerződéseik tárgya szerint végezzék el a javítást. A kijavítási költségek vonatkozásában akként rendelkezett, hogy az értéknövelő kiadások a felperest, a kár jellegű javítási költségek 50%-a az I. r. alperest, 25%-a a II. r. alperest, az építészeti és alapozási javítási költségek 25°/0-a a III. r. alperest terheli. Kötelezte ezen felül valamennyi alperest minőségi kötbér megfizetésére. A határozat indokolása szerint a döntőbizottság elfogadta a szákértő véleményét, amely szerint az épületkár alapvető oka, hogy a terv nem tartalmazta félreérthetetlen módon és formában, hogy a tartályokhoz alapokat kell építeni, a II—IV. r. alperesek terhére rótta, hogy a terv e hibájára nem hívták fel a figyelmet. A határozat ellen valamennyi alperes fellebbezett. Kifogásolták a 'kártérítésre kötelezést, a kármegosztás arányát, a minőségi kötbér kiszabását és annak a kártérítésbe be nem számítását. A KGD mint fellebbezési döntőbizottság a kártérítési kötelezettség arányára vonatkozó fellebbezéseket nem találta alaposnak, a kötbér kérdésében azonban a fellebbezésnek helyt adott. Az első fokú gazdasági döntőbizottság helyesen állapította meg a tervező szavatossági és 50%-os kártérítési felelősségét, mivel a bekövetkezett kár oka nagymértékű tervezői hiba volt. Ami a generálkivitelező felelősségét illeti, abból kell kiindulni, hogy ő hydroforház építésére vállalkozott s a tervdokumentációt erre vonatkozólag a felperes építtetőtől kapta. A 44 1967. (XI. 5.) Korm. számú rendelet 13. íjának (1) bekezdése előírja, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. E jogszabály alapján mondotta ki a Központi Gazdasági Döntőbizottság 546. számú állásfoglalása, hogy a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tartozik, ha az építtető által átadott tervek hibáját felismerhette és az építtető figyelmeztetését elmulasztotta. Az ilyen kár a kivitelező és a tervező között a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint (Ptk. 344. §) megosztható. Az első fokú döntőbizottság kellő bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást és arra a jogszabályt is helyesen alkalmazta. A kármegosztás aránya is megfelel annak, hogy az alapvető ok a terv hibája (50%), a II. r. alperes közrehatásának súlyát megadja, hogy mint generálkivitelezőnek az egész vállalkozás fölött áttekintése volt, s a tervek valamennyi összefüggését meg kellett volna vizsgálni (250/o), végül a III—IV. r. alperes alvállalkozók a saját munkájuk vonatkozásában mulasztották el a figyelmeztetést és ennek megfelelően együttesen viselik a teljes kárösszeg 25%-át. így valósul meg a kár 100%-os viselése, amelynek egy része természetbeni, más része pedig pénzbeni kártérítés. A fellebbezésnek a fentiekkel kapcsolatos részeit tehát el kellett utasítani. A fellebbezés azonban atekintetben alapos, hogy az alperesek terhére minőségi kötbér nem lett'volna kiszabható. A minőségi kötbér alapja a szerződés kikötéseinek nem megfelelő, kellékhibás szolgáltatás. Az adott tényállás mellett azonban ez nem volt megállapítható, a kivitelezés a hibás tervek alapján kötött szerződés szerint történt, s az első fokú határozat is a figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása miatt kötelezte kártérítésre az alpereseket. Ehhez viszont a jogszabály a kártérítésen felül kötbérfizetési kötelezettséget nem ír elő, s ilyet a felek sem kötöttek ki a szerződésben. Ezért az első fokú határozatnak azt a rendelkezését, amely az alpereseket kötbér megfizetésére kötelezte, hatályon kívül kellett helyezni, a felperesnek kötbér iránt támasztott keresetét el kellett utasítani. (III.—63 291 1970. KGD) 1816. Sikeres átvétellel befejeződő átadás-átvételi eljárás esetén az építési-szerelési munka kivitelezőjének késedelme az eljárás kezdőnapján ér véget. A beruházás lebonyolításával megbízott felperes az alperes kivitelezővel szolgálati lakóépület megépítésére szerződött 1971. április 15-i befejezési határidővel. A műszaki átadás-átvételre azonban csak 1971. július 8-án került sor. E tényállás alapján a felperes keresete 28 125 Ft késedelmi kötbér megfizetésére irányult. Az első fokú döntőbizottság az alperest a követelt kötbér megfizetésére kötelezte. A határozat ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezési kérelmében többek között arra hivatkozott, hogy a sikeres átadás-átvételi eljárás 1971. június 22-én kezdődött, amire tekintettel a kötbér összege csak 22 500 Ft. A kivitelező fellebbezéseit a másodfokú döntőbizottság alaposnak találta. A kötbér összegének megállapítása valóban tévesen történt. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján az első fokú döntőbizottság által megállapított tényállást annyiban módosítani kellett, hogy az átadás-átvételi eljárás 1971. június 22-én kezdődött és 1971. július 8-án az épület átvételével fejeződött be. Az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM számú rendelettel közzétett alapfeltételek 28. §-ának (1) bekezdése szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás a szerződésben előírt határidőn belül megkezdődött, feltéve, hogy a megrendelő a szolgáltatást átvette. A jogszabálynak ezt a rendelkezését értelemszerűen akkor is alkalmazni kell, ha az átadás a szerződésben előírt határidőn túl kezdődik és a szolgáltatás átvételével végződik. Sikeres átvétellel befejeződő átadás-átvételi eljárás eseté-