Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 csak átalakítás útján köthető be a füstcsatornába és ezért ténylegesen nem fűthető. (A T K 1970. évi 18. számában és az Ép Ért 1970. évi 12. számában közzétett 45. számú elvi állásfoglalás.) 47. Tanácsi bérlakásként kiutalt lakást a bérleti jogviszony fennállása alatt nem lehet elismerni községi szolgálati lakásnak A R. 35. §-a szerint községi szolgálati lakás a község területén fekvő minden olyan állami lakás, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága a jogszabályban kimerítően felsorolt munkakörök valamelyikét betöltő személy részére — e munkakörére való tekintette] — szolgálati lakásként biztosít. Egyes tanácsi szervek gyakorlatában bizonytalanság mutatkozott abban a kérdésben, hogy községben levő olyan tanácsi bérlakást, amelyet a lakásügyi hatóság a R. 35. §-ában felsorolt munkakörök valamelyikét betöltő személy részére korábban tanácsi bérlakásként utalt ki, utóbb, a bérleti jogviszony fennállása alatt, a bérlő beleegyezése nélkül át lehet-e minősíteni községi szolgálati lakássá. A helyes álláspont szerint a bérlő beleegyezése nélkül hozott ilyen értelmű határozat jogszabálysértő. A szolgálati lakás bérlőjének a lakás használatával kapcsolatos jogai lényegesen eltérőek, több tekintetben szűkebb körűek, mint a tanácsi bérlakás bérlőjének jogai (pl. amíg a tanácsi bérlakásra létesített bérleti jogviszony általában határozatlan időre szól, addig a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony a munkaviszony megszűnésével, a jogszabály erejénél fogva megszűnik; a szolgálati lakással rendelkező szervvel munkaviszonyban álló bérlőnek a szervvel munkaviszonyban nem álló, vele együtt lakó házastársa — az általános szabályoktól eltérően — nem bérlőtárs, hanem csupán családtag; a szolgálati lakás bérlője — ellentétben a tanácsi bérlakásra megállapított szabályoktól — a lakásba albérlőt csak a lakással rendelkező szerv előzetes hozzájárulása alapján jogosult befogadni, stb.). Ha tehát az eredetileg tanácsi bérlakásként kiutalt lakást a községi tanács végrehajtó bizottsága a bérleti jogviszony fennállása alatt, a bérlő beleegyezése nélkül utóbb szolgálati lakássá átminősíti, úgy ezzel a rendelkezésével a lakásban lakó bérlő által gyakorolt és jóhiszeműen szerzett jogokat oly mértékben sértené, amelynek tűrésére a bérlőt nem lehet kötelezni. Ilyen értelmű tűrési kötelezettség elrendelésére sem a Ptk., sem pedig a lakásbérleti jogszabályok nem nyújtanak jogalapot, következésképpen ilyen értelmű esetleges határozat jogszabálysértő. Ha a községi tanács végrehajtó bizottságának az a szándéka, hogy adott tanácsi bérlakást községi szolgálati lakássá minősítsen át, úgy meg kell várnia, amíg a lakás ténylegesen megüresedik. Ezt követően kerülhet csak sor arra. hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága a lakást, a jogj szabályban felsorolt munkakörök valamelyikének betöltője részére, kifejezetten szolgálati lakásként biztosítsa. 48. A lakás használatával kapcsolatos hatósági határozatok végrehajtásának foganatosítása akkor is a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik, ha a lakásból való kiköltözést más államigazgatási hatóság rendelte el A R. 126. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, illetőleg az egyéb címen fennállott lakáshasználat a bíróság, a hatóság, illetőleg a fegyveres testület határozata alapján- szűnt meg, vagy szünetel, a lakásból való kiköltözést a határozatot hozó szerv rendeli el. A R. 98. §-a értelmében a lakásbérleti jogviszony hatósági úton történő megszüntetését a kisajátítási, a közületeket elhelyező, illetőleg az építésügyi hatóság határozata is eredményezheti. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a kiköltöztetést a kisajátítási, a közületi szerveket elhelyező, illetőleg az építésügyi hatóság jogosult elrendelni. A határozatok végrehajtásának foganatosítását illetően a R. 127. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a lakás használatával kapcsolatos lakásügyi hatósági, továbbá — a (2)—(3) bekezdésben említett esetek kivételével — a bírósági határozatok végrehajtásának foganatosítása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy fegyveres testületi szolgálati lakás használatával kapcsolatos határozat végrehajtását a lakással rendelkező fegyveres testület foganatosítja. A hivatkozott rendelkezések azonban nem adnak egyértelmű választ arra, hogy mely szerv foganatosítja a lakás használatával kapcsolatos határozat végrehajtását, ha a határozatot a lakásügyi hatóságon kívül álló államigazgatási hatóság: nevezetesen a kisajátítási, a közületi szerveket elhelyező, illetőleg az építésügyi hatóság hozta. A jogszabály helyes értelmezéséből az következik, hogy a lakás használatával kapcsolatos a) bírósági határozat végrehajtásának foganatosítása, ha a határozat — lakáscsere-szerződés teljesítését rendelte el; — a lakás kiürítését a R. 76. §-a alapján rendelte el; — a lakás egyes helyiségeinek kiürítését, illetőleg a közös használatát úgy rendelte el, hogy a kötelezett nem vált hajléktalanná (pl. a lakás fürdőszobáját az egyik társbérlő kizárólagos haszna-