Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

56 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám latából mindkét társbérlő közös használatába adta át); végül — vállalati bérlakás, nem fegyveres testületi szolgálati lakás, illetőleg állampolgár tulajdonában álló lakás, vagy azok egyes helyiségeinek kiürítését vagy közös használatát rendelte el: a bíróság; b) fegyveres testületi határozat végrehajtásának foganatosítása: a határozatot hozó fegyveres testület, végül c) minden más bírósági, továbbá valamennyi lakásügyi hatósági, végül a lakásbérleti jogviszony megszűnését eredményező valamennyi kisajátítási, közületi szerveket elhelyező, valamint építésügyi hatósági határozat végrehajtásának foganatosítása pedig egységesen: a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A jogszabály ilyen értelmezését mindenekelőtt az indokolja, hogy a lakásügyben hozott államigazgatási hatósági határozatok végrehajtásában elsősorban a lakásügyi hatóság rendelkezik leginkább megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal. Ezen kívül nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy a R. 120. §-ának (3) bekezdése értelmében a kiköltöztetendő személy részére biztosítandó elhelyezés megfelelő voltának elbírálása is a végrehajtást foganatosító szerv hatáskörébe tartozik. Minthogy a cserelakás megfelelő voltának elbírálása általában a lakásügyi hatóság feladata, ezért indokolt, hogy az említett ügyekben a biztosított elhelyezés megfelelő voltával kapcsolatos fellebbezés elbírálása — a végrehajtás foganatosításával együtt, egységesen — a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozzék. Végül megemlítendő, hogy a bérleti jogviszonynak az építésügyi hatóság határozata alapján történő megszüntetésének vannak olyan esetei is [R. 98. § (2) bekezdés], amelyekben a kiköltöztetendő személy részére szükséges elhelyezés biztosítása a lakásügyi hatóság feladatát képezi. Minthogy a végrehajtás foganatosítása és az elhelyezés biztosítása egymással szorosan összefüggő, egymástól el nem választható feladatok, ezért éz a körülmény is azt indokolja, hogy az említett államigazgatási hatóságok szóbanlevő határozatai végrehajtásának foganatosítása — az intézkedések meggyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében is — a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozzék. 49. A nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében történt lemondás A R. 86. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a bérlő állami lakás bérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára lemondhat. A (3) bekezdés szerint a szerv a javára szóló ilyen lemondást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — köteles elfogadni. A R. 88. §-ának (1) bekezdése értelmében az ilyen lemondás esetében a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, amelynek mértékére a lakáshasználatbavételi díjra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv javára történt lemondás elfogadása kötelező és a felek a térítés összegében nem tudnak megegyezni, a bérlő kérheti a bíróságtól a térítés összegének a megállapítását. A szolgálati lakás is az állami lakás egyik fajtája [R. 3. § (2) bek.], következésképpen az állami lakás bérleti jogviszonyáról történt lemondásra vonatkozó — ismertetett — jogszabályi rendelkezések a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszonyról történő lemondás eseteire is alkalmazandók. Mindamellett az ismertetett jogszabályoknak a szolgálati lakásokra, különösen a fegyveres testületnek nem minősülő szervek rendelkezése alatt álló szolgálati lakásokra történő alkalmazása — figyelemmel a szolgálati lakások használatára vonatkozó jogszabályok speciális jellegére — a gyakorlatban több értelmezési problémát vetett fel. Ezek a problémák egyes esetekben másként vetődnek fel, ha a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony 1971. évi július hó 1. napja előtt vagy pedig ez időpont után keletkezett. I. Lemondás az 1971. évi július hó 1. napja előtt létesült lakásbérleti jogviszonyról A) Lemondás a munkaviszony megszűnése esetén a) Egyesek a szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról a munkaviszonyuk, illetőleg a szolgálati lakás használatára jogosító munkakörük megszűnése után, vagy azzal egyidejűleg kívánnak a lakással rendelkező szerv javára, pénzbeli térítés ellenében lemondani. Ilyen lemondásról nem lehet szó. A R. 102. §-ának (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a szolgálati lakással rendelkező bérlőnek megszűnik a lakással rendelkezni jogosult szervvel fennálló munkaviszonya, illetőleg az a munkaköre, amelynek alapján a szolgálati lakás használatára jogosult, úgy ezzel egyidejűleg a jogszabály erejénél fogva megszűnik a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszonya is. Minthogy a volt dolgozó ehhez képest bérleti jogviszonnyal már nem rendelkezik, arról — sem pénzbeli térítés ellenében, sem anélkül — lemondani nem jogosult. Ilyen esetben tehát a szolgálati lakás volt bérlőjét a R. 86. §-ának (2) bekezdésében említett jogok nem illetik meg, mert a volt bérlő a szolgálati lakást — jóhiszeműség esetében: megfelelő cserelakás biztosítása ellenében, rosszhiszeműség esetében pedig: mindennemű elhelyezés biztosítása nélkül is — pénzbeli térítésre irányuló igény nélkül köteles kiürítve a lakással rendelkezni jogosult szerv rendelkezésére bocsátani.