Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49 PM számú együttes rendelet 7. §-ának (2) bekéz désében foglaltakra — beköltözhető állapotban adja el. Ha a lakásügyi hatóság ilyen lakás megürese­déséről tudomást szerez, arról mind a kezelőt, mind az értékesítéssel megbízott szervet (Orszá­gos Takarékpénztárt vagy állami ingatlanközve­títő szervet) haladéktalanul értesíteni köteles. Ha a kezelő legkésőbb az értesítést követő harminc napon belül a lakás üresen tartását nem kéri, a la­kásügyi hatóság jogosult a lakás újabb bérlőjét ki­jelölni. Ha a kezelő szerv a megüresedett lakás üresen tartását kéri, a lakásügyi hatóság a meg­üresedéstől számított hat hónapig a tanácsi bérla­kást nem utalhatja ki. Amennyiben az értékesítés­sel megbízott szerv az előbb említett idő alatt a házingatlant, illetőleg a lakást nem értékesítette, de az értékesítésre a lehetőség változatlanul fenn­áll, a lakásügyi hatóság az említett határidőt akár az értékesítő, akár a kezelő szerv indokolt kérel­mére — további három hónappal — meghosszab­bíthatja. Ha a megüresedéstől számított hat hónapos, il­letőleg a három hónappal meghosszabbított üresen tartási határidő letelt anélkül, hogy a lakást érté­kesítették volna, a lakásügyi hatóság jogosult a la­kás újabb bérlőjét kijelölni. A lakásügyi hatóság erről az intézkedéséről mind az értékesítő, mind a kezelő szervet értesíteni köteles. b) Az elidegenítésre kijelölt lakásra nézve kötött lakáscseréhez való hozzájárulásról, illetőleg a la­kásbérleti jogviszony folytatásán k elismeréséről a lalkásügyi hatóság mind a kezelő, mind pedig az elidegenítéssel megbízott szervet értesíteni köteles. Minthogy a bérlő személyében mind a lakás­csere, mind a lakásbérleti jogviszony folytatása esetében változás áll be, indokolt, hogy ezekről a lényeges változásokról mind a kezelő, mind az ér­tékesítő szerv lehetőleg rövid idő alatt tudomást szerezzen annak érdekében, hogy az elidegenítés­sel megbízott szerv a 16 1969. (IX. 30.) ÉVM— MÉM—PM számú együttes rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a lakás újabb bérlőjét felhív­hassa, hogy kíván-e vásárlási jogával élni. c) A R. 7. §-ának (1) és (5) bekezdéseiben emlí­tett esetekben az érintett közületi szerv, illetőleg fegyveres testület a tanácsi bérlakás bérlőjét — a lakás megüresedése esetében — kiválasztani jogo­sult. Célszerű, ha a tanácsi házkezelési szerv az eb­ben a vonatkozásban érintett házingatlanokat csak abban az esetben javasolja elidegenítésre, ha az elidegenítést megelőzően a közületi szervvel, ille­tőleg a fegyveres testülettel tisztázást nyert az a körülmény, hogy a házban levő lakás megürese­dése esetén a lakás újabb bérlőjének kiválasztá­sára már nem tart igényt. Amennyiben azonban a lakás megüresedése esetére a lakás további bérlői­nek kiválasztására a közületi szerv, illetőleg fegy­veres testület változatlanul igényt tart, úgy az ilyen ingatlanokat a kezelő szerv elidegenítésre ne javasolja. Az elidegenítésre kijelölt ilyen házingat­lanokra vonatkozólag a lakásügyi hatóság tegyen előterjesztést a végrehajtó bizottsághoz az iránt, 1-1 ogy e házingatlanokat (öröklakásokat) töröljék az elidegenítésre kijelölt házingatlanok közül. (A T K 1962. évi 66. számában és az Ép. Ért. 1962. évi 33. számában közzétett 30. számú — módosított — elvi állásfoglalás.) B) Azok a lakások, amelyek 1971. évi június hó 30. napján fegyveres testület szolgálati laká­saiként voltak nyilvántartva, akkor is fegyveres testületi szolgálati lakásoknak minősülnek, ha az említett időpontban a lakás bérlője nem volt a fegyveres testület tagja A R. 36. §-ának (1) bekezdése szerint fegyve­res testületi szolgálati lakás a fegyveres testület kezelésében levő ingatlanon létesített állami lakás, továbbá az ezen kívül létesített minden olyan ál­lami lakás, amelyet a lakásügyi hatóság a korábbi jogszabályok alapján a fegyveres testület szolgá­lati lakásaként ismert el és a R. hatálybalépésének napjáig, 1971. évi július hó l-ig is az volt. A R. 36. §-ának (2) bekezdése szerint fegyveres testületi szolgálati lakás továbbá az olyan állami lakás is, amely a korábbi jogszabályok alapján a R. hatály­ba lépéséig a rendőrőrs parancsnokának és a kiegé­szítő parancsnokság tisztjeinek elhelyezésére szol­gáló községi szolgálati lakás volt. A hivatkozott rendelkezések alkalmazása szempontjából tehát a bérlő foglalkozása (állása) közömbös; az említett lakások szolgálati jellege akkor is megmarad, ha azok bérlői 1971. évi június hó 30. napját meg­előzően már kiváltak a fegyveres testület hivatá­sos állományából, mert e lakások továbbra is, vál­tozatlanul a fegyveres testület kötelékébe tartozó említett dolgozók elhelyezésének céljára szolgál­nak. Más a helyzet az olyan tanácsi bérlakás eseté­ben, amelyre a fegyveres testületet a R. 7. §-ának (5) bekezdése értelmében bérlőkiválasztási jog il­leti meg. E jog gyakorlása szempontjából ugyanis az az irányadó, hogy a bérlő a tanácsi bérlakás megüresedésekor a fegyveres testület hivatásos ál­lományában áll-e. Amennyiben ugyanis a bérlő a tanácsi bérlakás megüresedésekor már nem áll az említett minőségben a fegyveres testület hivatásos állományában, a fegyveres testület az említett bérlőkiválasztási jogát nem gyakorolhatja. (A T K 1960. évi 34. számában és az Ép Ért 1960. évi 21. számában közzétett 19. számú — módosított — elvi állásfoglalás.) C) A hathónapos, illetőleg egyéves együttlakás értelmezése a bérleti jogviszony folytatása, a la­kásnak az abban jogcím nélkül visszamaradt jóhi­szemű személy részére történő kiutalása, illetőleg a lakáshasználatbavételi díj fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából A R. 80. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytat­hatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom