Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

1120 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám (2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni. (3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek. Űjból meg kell nyitni a tárgyalást, és a 144. §-ának megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be. Keresetváltoztatás 146. §. (1) A felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered. mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. A kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (2) A keresetet az (1) bekezdésben meghatározott időpontig lehet az 51. § alapján az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni. (3) Ha a bíróság megítélése szerint a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre a felperest figyelmeztetni kell, illetőleg magyarázatot kell tőle kérni. A felperest — nyilatkozatához képest — arról is tájékoztatni kell, hogy kereseti kérelmét az (1) és (2) bekezdés értelmében a tárgyalás folyamán is jogában áll megfelelően megváltoztatni. (4) Keresetváltoztatás esetén az alperes ellenkérelmére a 139. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Viszontkereset 147. §. (1) Az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. (2) A járásbíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettél érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak hatásköre van. (3) Vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes. (4) Viszontkereset esetén a felperes ellenkérelmére a 139. §-nak az* alperes ellenkérelmét szabályozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Egyezség 148. §. (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. (2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. (3) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya. Elkülönítés, egyesítés, áttétel 149. §. (1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra. (2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. 150. §. A különélő házastárs által tartás iránt indított pert — feltéve hogy a per első fokon még nincs befejezve — a házassági per megindítása esetében a tartást kérő fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához. A tárgyalás elhalasztása 151. §. (1) Az elnök a tárgyalást a feleknek a kitűzött határnap előtt legalább nyolc nappal előterjesztett közös kérelmére elhalasztja, később előterjesztett közös kérelmükre pedig elhalaszthatja. A tárgyaláson előterjesztett kérelemre, illetőleg hivatalból a tárgyalást csak a bíróság halaszthatja el fontos okból. (2) Az idézésre megjelent tanúkat és szakértőket a tárgyalás elhalasztása esetén is ki kell hallgatni. A tárgyalás felfüggesztése 152. §. (1) Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ha ez