Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1121 az eljárás még megindítva nincs, a büntető eljárás megindításáról hivatalból üldözendő bűncselek­mény esetében a bíróság gondoskodik, egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell. (2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggeszt­heti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés el­bírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. (3) Birtokháborítás megszüntetése iránt indított pert a jelen § alapján nem lehet felfüggeszteni. 153. §. (1) Ha a per eldöntése házasság létezésé­től vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és eziránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni. (2) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására megfelelő határidőt kell kitűzni, annak sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell. (3) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés alapján való felfüggesztése nem aka­dályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideig­lenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat. 154. §. (1) Ha a felet katonai szolgálatra hívják be, a bíróság a pert felfüggesztheti, kivéve a tartás­díj iránt indított, valamint az olyan pereket, ame­lyeknek gyors elbírálásához különleges érdek fű­ződik. (2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság a per fel­függesztéséről, illetőleg továbbfolytatásáról a fél katonai elöljáróját is értesíti. 155. §. (1) A tárgyalás felfüggesztésével minden határidő megszakad; a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra kezdődik. (2) A felfüggesztés tartama alatt tett minden bí­rói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az annak megszüntetésé­vel kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. (3) Felfüggesztést rendelő bírósági határozat el­len külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja. Ideiglenes intézkedések a tárgyaláson 156. §. (1) Ha tartásdíj, járadék vagy más ha­sonló célú időszakos szolgáltatás iránti perben az alperes teljesítési kötelezettsége a per adatai sze­rint valószínűnek mutatkozik, az alperest a felpe­res kérelmére vagy szükség esetén hivatalból is ideiglenes intézkedéssel kötelezni lehet az előre­láthatóan megítélhető, a kérelem előterjesztésétől esedékes tartásdíj (járadék) fizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére. (2) Ha valamely perben (gyermek elhelyezése, közös háztartásban élő személyek vagyonjogi kö­vetelései stb.) ingók kiadása iránti igény is fel­merül, a bíróság sürgős szükség esetében, az igény jogosságának valószínűsítése mellett, ideiglenes in­tézkedéssel rendelkezhetik a nélkülözhetetlen sze­mélyes szükségleti tárgyak kiadása iránt. (3) Birtokperben a bíróság a felperes kérelmére — ha sürgős szükség forog fenn — az igény jogos­ságának valószínűsítése esetében ideiglenes, intéz­kedéssel elrendelheti az eredeti birtokállapot hely­reállítását vagy a birtoklás zavarásának megszün­tetését. (4) Egyéb perekben a bíróság a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedéseket az azokra vo­natkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint teszi meg. (5) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem felől a bíróság haladéktalanul végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A végzés végrehajtható (231—232. §). A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bár­melyikének kérelmére — a másik fél meghallga­tása (113. §) után hozott határozatával — hatályon kívül nem helyezi, vagy pedig ugyanebben a kér­désben utóbb ítéletet nem hoz. A per megszüntetése 157. §. A bíróság a pert megszünteti: aj ha a keresetlevelet már a 130. § a)—h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított ha­táridő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát köz­vetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótol­ták; c) ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a 89. § alapján a perrel felmerülő költ­ségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig bizto­sítékot nem adott; d) ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta (135., 136., 159. §); e) ha a felperes keresetétől elállott (160. §); f) ha a felek a per megszüntetését közösen kérték. 158. §. (1) A bíróság a 157. § a) vagy b) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hiva­talból megszüntetni köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom