Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1081 szon meghatározott hányadát a haszon élvezőinek be kell fizetniök a HNP Alapba. A HNP Alapra vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter külön rendeletben állapítja meg. 26. Egyéb előírások a) A HNP megfelelő helyein „Hortobágyi Nemzeti Park" feliratú, továbbá ismeretterjesztő, tájékoztató, útmutató és figyelmeztető táblákat kell felállítani. A HNP határait határjelekkel meg kell jelölni és térképileg is rögzíteni kell. b) Tekintettel a HNP kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségű tudományos, kulturális és idegenforgalmi értékére, a Nemzeti Park területét használó szerveket mentesíteni kell az olyan előírások alól, melyek a Nemzeti Park rendeltetésével ellentétes tevékenységre késztetik e szerveket. c) A HNP kezelésére vonatkozó előírásokat és korlátozásokat az érintett szerveknek nyilvántartásaikba be kell vezetniök. d) A HNP-n kívül levő, de azzal természeti kapcsolatban álló értékéket az OTvH külön határozattal nyilvánítja védetté. e) Ez a határozat 1973. évi január hó 1. napján lép hatályba. Indokolás Hazánk egyik legjellegzetesebb, egyben európai értékű tája a Hortobágy. A nemzetközi hírű puszta védelme régi kívánsága a tudományos szakembereknek, idegenforgalmi szerveknek, a hazánk iránt érdeklődő külföldieknek és mindenek fölött az egész hazai közvéleménynek. A felszabadulás óta e területen is jelentős mezőgazdasági eredmények születték. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a hortobágyi puszták művelhető részein korszerű nagyüzemi gazdálkodást folytatnak és a Hortobágy gazdasági életünknek ma belterjesebb módon szerves része. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kívül azok a változások sem, melyek e nagy nemzeti értéket képviselő táj fennmaradását veszélyeztetik. A kezdetben hibás szemlélettel feltört, de szántóföldi művelésre alkalmatlan, elgazosodott területek, elhanyagolt legelők, felhagyott rizsföldek, kikapcsolt öntözőcsatornák, sorfásítások, erdősávok sok helyen megbontották a jellegzetes táj egységét, megzavarták a puszta sajátos tájképét. A tájra jellemző építmények, a hortobágyi pásztorkodás és a hajdani pusztai élet még fellelhető emlékei többnyire leromlottak, pusztulnak, célszerűtlenül vannak hasznosítva. A nagyüzemi építkezések nem mindig illenek bele a tájba. A megváltozott körülmények károson hatnak a puszta értékes élővilágára és veszélyeztetik a Hortobágy különleges fészkelő és vonuló madárvilágának fennmaradását. Megoldásra várt tehát az a feladat, hogy a korszerű gazdálkodás mellett e nagy tájban valóra váltsuk a — hazai és nemzetközi tudomány és idegenforgalom szempontjából különösen jelentős — természet- és környezetvédelmi törekvéseket és létrehozzuk hazánk legnagyobb összefüggő természetvédelmi komplexumát. 1968-ban az Országos Természetvédelmi Hivatal a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben megkezdte a Hortobágyi Nemzeti Park előkészítő munkáit. Ezt a tervet 1968. május 15-én dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács balatonszemeoi konferenciáján bejelentette. A tervezett nemzeti park nemzetközi visszhangját tükrözi, hogy a konferencia elnöksége levélben fejezte ki köszönetét a Magyar Népköztársaság miniszterelnökének. Az OTvH nemzeti parkot előkészítő munkáját hatékonyan támogatta és abban tevőlegesen részt vett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Hortobágyi Tudományos Tanács, a Hortobágyi Intéző Bizottság, a Hortobágyi Állami Gazdaság és számos egyéb szerv. A Hortobágy védelmet érdemlő értékei I. A magyar puszta, mint jellegzetes tájforma. II. Különleges geomorfológiai képződmény szikes talajtípusokkal. III. Jellegzetes élővilág. 1. Növényvilág a) vadonélő állatok 2. Állatvilág b) ősi magyar háziállatok IV. Pusztai pásztorkodás. V. Táji építmények, 1. Pásztorépítmények, 2. Egyéb építmények. VT Történelmi emlékek. T 4 magyar puszta, mint jellegzetes tájforma A Hortobágy a Középtiszavidék tájegysége. A Nagykunság és a Hajdúság alacsony löszhátai, s a Tisza homokos ővzátonyai határolják. Hajdani Tisza-ártérből alakult tökéletes síkság, elszórt kunhalmokkal. Agyagos talajú (szolonyec) szikes, füves puszta. Táji jellegét mindmáig megőrizte. Fő értéke a töretlen látóhatár, a pusztai tájkép. Híres természeti jelensége a délibáb. A kunhalmok részben geomorfológiai, részben történelmi antropogén képződmények. Jelentőségük sokféle: ősi lösznövényzet őrzői, árvízmentes telephelyek, temetkezőhelyek, templomdombok, őrhelyek, pásztortanyák. Változatos színt jelentenek a tájban a száraz szikes legelők között meghúzódó mocsarak. A Hortobágy déli részén legnagyobb a Kunkápolnási mocsár (kb. 3000 ha) a Kunrnadarasi-Nagyiváni pusztán. Ismertebbek még a Bekefenék Angyalháza pusztán, a Zárni mocsarak (Halasfenék, Csi-