Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 931 kozásban újszerű feladataikat, a tanácsi munka színvonalának növelését, a területi elv érvényesülését, az ágazaton belüli és ágazatok közötti koordinációt, a tanács és a lakosság kapcsolatainak további szélesítését. III. A Szabályzatban érvényesítendő alapelvek 1. A bizottságok javaslattevő, véleményező és előkészítő szerepének további erősítése mellett hatékonyabbá kell tenni összehangoló és ellenőrző szerepüket. Űj vonás és a bizottságok tevékenységének tartalmát is megváltoztatja, hogy — ágazaton belül és több ágazat közötti — koordináló tevékenységet végeznek; ez kiterjed szektorra való tekintet nélkül a tanács egész működési területére, biztosítva a nem tanácsi szervek, illetve társadalmi erők aktív és hatékony közreműködését. Ellenőrző tevékenységük további elemekkel bővül; a jelentősebb testületi döntések mellett átfogja a központi és helyi érdekek egybehangolt érvényesülésének, a lakosság szükségletei növekvő színvonalon történő kielégítésének vizsgálata alapján a tanácsi és a nem tanácsi szervek működését is. A bizottságok átfogó, koordinációs tevékenysége egyik alapvető biztosítéka a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellege további erősödésének, hatékony eszköze a testületi irányítás és ellenőrzés érvényesülésének, a tanácsi feladatok eredményes ellátásának; továbbá a lakosság életkörülményei, valamint a tanácsi és nem tanácsi szervek munkája rendszeres figyelemmel kísérésének, ellenőrzésének, a szocialista demokratizmus mind teljesebb körű kibontakozásának. 2. A tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegéből eredő megnövekedett önállóság biztosítása érdekében a Tt. a bizottságok alakításának eldöntését a testületek hatáskörébe utalja [Tt. 56. § (1) bekezdés]. Kötelezően azokat a bizottságokat kell létrehozni, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és határozat ír elő [Tt. 59. § (3) bekezdés]. Ilyen az ügyrendi bizottság, a számvizsgáló bizottság, a fővárosi és megyei tanácsnál a tervgazdasági bizottság. Külön jogszabály rendelkezik a szabálysértési bizottság megalakításáról. 3. A bizottságok létrehozásának szükségességét (funkcióit, típusait és létszámát), tevékenységi körét elsődlegesen a feladatok jellege, terjedelme, működésükkel szemben támasztott területi és helyi követelmények, sajátos adottságok határozzák meg. Ezek a tényezők tanácsszintenként — sőt jellegüket tekintve azokon belül is — további eltéréseket tehetnek szükségessé a bizottságok számában és feladatkörében egyaránt. Az általános elvek azonban irányadóak valamennyi tanácsi szinten működő bizottságra. 4. A tanács testületi tevékenységéhez szorosan kapcsolódó, a működési terület egészét átfogó — nemcsak a tanácsi szektorra korlátozódó — feladatok eredményes ellátása a kötelezően előírt bizottságok mellett egyéb állandó bizottságok alakítását teszi szükségessé. Kívánatos, hogy a tanács a tanácselnök-helyettest (-eket) bizottság elnökének válassza meg. Ez felel meg ugyanis a bizottságok, de a tanácselnök-helyettes (-ek) megváltozott szerepének is. (A bizottságok megnövekedett szerepéről már szóltunk.) A tanácselnök-helyettes(-ek) átfogó jellegű tevékenységi felügyelete a területi elv alapján szektorra való tekintet nélkül kiterjed a tanács működési területének egészére, amelynek keretében gyakorol felügyeletet az egyes tevékenységi körök felett. Így az elnökhelyettes a tevékenységi területének megfelelő bizottság vezetője. A tanácselnök-helyettes az ágazati-területi elv érvényesülésének, érvényesítésének érdekében két bizottság elnöki tisztét is betöltheti. Ha a tanács az említett megoldással kivételesen indokolt esetben nem él. a bizottság elnöki tisztére olyan tanácstagot indokolt javasolni, aki kiemelkedő szakmai ismeretekkel és tekintéllyel bír, áttekintő és irányító készséggel, valamint közéleti gyakorlattal rendelkezik. 5. A rendszeresen visszatérő, de ugyanakkor speciális szakmai ismeretet és felkészültséget, továbbá a nem tanácsi szervek szélesebb körű részvételét igénylő egy-egy ágazaton belüli feladatok ellátására — a tanácsi bizottságokon belül működő — albizottságok létrehozása javasolható. Különösen indokolt az átfogó jellegű bizottságok mellett egy vagy több jelentős és különleges fontossága, jellege miatt elkülönülő feladatcsoport segítése, ellenőrzése, koordinálása érekében, valamint az öszszevont jellegű, több ágazatra kiterjedő feladatkörű bizottság esetében egy-egy ágazatot illetően albizottságok szervezése. 6. A tanács a nem folyamatosan (esetenként) jelentkező feladatok ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. [Vhr. 62. § (1) bekezdés]. Az ideiglenes bizottságok létrehozását egy-egy nagyobb jelentőségű, eseti feladat teheti indokolttá (pl. széles körű felmérést és véleményegyeztetést igénylő kiemelt jelentőségű tanácsi előterjesztés előkészítése; jogszabályok, tanácsi rendeletek, határozatok végrehajtásának vizsgálata és tapasztalatainak értékelése). 7. A tanácsi tevékenységhez jelenleg áttételekkel kapcsolódó — a vb vagy szakigazgatási szervek mellett működő — társadalmi és egyéb szakbizottságok feladatait a tanács saját hatáskörében bizottságaihoz utalhatja, esetenként albizottságok működtetésével. Azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálata, amelyek különböző szakbizottságok létrehozását írták elő, folyamatban van; a felülvizsgálat célkitűzése, hogy e bizottságok feladatait — ha a bizottsági formára szükség van — a tanácsi bizottságok, albizottságok vegyék át.