Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

932 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám IV. A bizottsági szervezet kialakítása Az előbbiek figyelembevételével a tanács a Szabályzatban határozza meg, hogy a kötelezően létrehozandó bizottságokon túlmenően milyen típusú és feladatkörű bizottságokat hoz létre [Vhr. 60. § (1) bekezdés]. A szervezet kialakítását 'meghatározó tényezők: a) A szervezet kialakításának elveit és tagozódását az Irányelvek tartalmazza. Az Irányelvek-ben foglaltak továbbra is hatályosak, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve azonban további differenciálás látszik célszerűnek, b) a tanácsszintenként jelentkező feladat- és hatásköri eltérések, c) az ellátandó feladat nagyságrendje, átfogó, koordinatív vagy operatív jellege, d) a területi speciális vonások. 1. A megyei tanács bizottságainak elsődleges feladata a tanácsi tervek és fejlesztési programok kidolgozásában való közreműködés, az ágazaton belüli, illetőleg ágazatok közötti tevékenység összehangolása [Vhr. 61. § (3) bekezdés]. Ennek megfelelően megyei szinten általában az ágazati tagozódáshoz jobban alkalmazkodó bizottságok szervezése kívánatos. a) Kötelezően létrehozandó bizottságok — az ügyrendi bizottság (javasolt létszám 5—7 fő), — a számvizsgáló bizottság (javasolt létszám 5—7 fő), — a tervgazdasági bizottság (10—15 fő), [1049 1970. (XII. 6.) Korm. hat., illetőleg Vhr. 81. § (5) bekezdés]. b) Javasolt bizottságok — műszaki és kommunális bizottság (7—15 fővel), — ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottság (7—15 fővel), — mező-, élelmiszer- és vízgazdasági bizottság (5—9 fővel), — művelődésügyi bizottság (7—15 fővel), — egészségügyi és szociálipolitikai bizottság (7— 15 fővel), — jogi és igazgatási bizottság (7—13 fővel), — pénzügyi bizottság (5—7 fővel), amely a tervgazdasági bizottság albizottságaként működhet. A feladatkörök a helyi körülményeknek megfelelően más módon is csoportosíthatók. A fővárosi tanács, illetőleg a kerületi tanácsok sajátosságaik és az alapelvek figyelembevételével alakítják meg bizottságaikat. 2. A helyi tanács bizottságai — többek között — ellenőrzik a lakosság ellátásával és a település fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet; szervezik a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában [Vhr. 61. § (4) bekezdés]. A feladatok kapcsolódása következtében a megyeinél összevontabb bizottsági szervezet létrehozása indokolt; elnevezésüket tekintve sem szükséges, hogy kövessék a megyei szintű bizottságokat. Ennek megfelelően a megyei városokban és városokban: a) Kötelezően létrehozandó bizottságok — az ügyrendi bizottság (javasolt létszám: 5—7 fő), — a számvizsgáló bizottság (javasolt létszám: 5—7 fő). b) Javasolt bizottságok: megyei városban — koordinációs bizottság [1049/1970. (XII. 6.) Korm. határozat 29. pont], (10—15 fővel); — pénzügyi bizottság (7—9 fővel); — műszaki és kommunális, vagy: — városgazdasági bizottság (7—13 fővel); — ipari és szolgáltatási bizottság (7—13 fővel); — mezőgazdasági és ellátási bizottság (7—11 fővel); — művelődésügyi bizottság (7—11 fővel); — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság (5— 9 fővel); — jogi és igazgatási bizottság (5—9 fővel); városokban: — (terv, pénzügy, munkaügy) közgazdasági bizottság (9—13 fővel); — műszaki és kommunális, vagy: — városgazdasági bizottság (7—13 fővel); — termelési és ellátási bizottság, vagy: — ipari és kereskedelmi bizottság (9—13 fővel), — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság, valamint művelődésügyi bizottság összevonva (9— 13 fővel), esetleg külön-külön is (7—11 fővel); — jogi és igazgatási bizottság (5—9 fővel). 3. Nagyközségekben a bizottságok szervezésénél — a helyi adottságoktól függően — a városokra vonatkozó elveket értelemszerűen kell alkalmazni. 4. A községi tanácsok nagyságuknak, sajátos viszonyaiknak és megoldandó feladataiknak megfelelően döntik el a bizottság (-ok) típusait. Célsze-