Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 41. szám

930 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám készítő, ellenőrző és összehangoló szervei, amelyek a tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a tanácsok tevékenysége elősegítésében és szakszerűségének növelésében jelentős szerepet töltenek be. A bizottságok feladatait, működésük általános elveit a Tt. és végrehajtásáról szóló 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Vhr.), valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 30—5/1971. (T K 19.) MT TH számú utasítása mellékleteként megjelent Irányelvek a tanácsok szervezeti és működési szabályzata megalkotásához (továbbiakban: Irányelv) tartalmazzák. II. A megyei szintű bizottságok megalakításának tapasztalatai A fővárosi és a megyei tanácsok alakuló ülésükön határoztak bizottságaik létrehozásáról. A bizottságok megalakításának tapasztalatai mind a szervezeti tagozódást, mind a bizottságok összetételét tekintve jelentős eltéréseket mutatnak, továbbá a tanácstörvény egyes rendelkezései maradéktalanul nem hatályosultak. 1. A fővárosi és a megyei tanácsok létrehozták a jogszabályban kötelezően előírt bizottságokat, ideiglenes jelleggel alakítottak további bizottságokat. Az ideiglenes jelleget — többek között — két tényező mutatja: egyes megyékben nem a célszerű és teljes bizottsági szervezetet hozták létre, pl. Vas megyében csak művelődésügyi, egészségügyi és nemzetiségi bizottságot alakítottak, másrészt hét megyében csak a tanácstag bizottsági tagokat választották meg és a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) megalkotásával egyidejűleg kerül majd sor a nem tanácstag bizottsági tagok megválasztására is. 2. A jogszabályban előírt bizottságokat minden megyében létrehozták. Általában öt-hét tagú ügyrendi és számvizsgáló bizottságot alakítottak. A fővárosi tanács hét tagú ügyrendi és tizenhárom tagú számvizsgáló bizottságot választott. A tervgazdasági bizottságok taglétszámát általában tizenöt főben állapították meg, az általánostól eltérő Vas megye, ahol tizenegy tagú, Komárom és Szolnok megyében pedig tizenhét tagú bizottságról döntöttek. Eltérő a tervgazdasági bizottságokon belül a tanácstagok és a nem tanácstagok aránya: amíg Heves, Komárom és Nógrád megyében helytelenül mindössze két tanácstagot választottak a tervgazdasági bizottságba, addig a megyék többségében érvényesítették — helyesen — a tanácstörvénynek a bizottságok összetételére iránymutató általános elvét. 3. A tanácstörvény alapján a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jogkörükben maguk döntöttek bizottsági szervezetükről. A kialakított bizottsági szervezet — mint említettük — jelentős eltéréseket mutat. A bizottsági szervezet kialakításánál alapvetően két tendencia érvényesült: kilenc megyében három-négy bizottságot, tíz megyében és a fővárosban öt-hét bizottságot hoztak létre a kötelezőeken kívül. A kevésbé tagolt bizottsági szervezetet létrehozó megyékben az egyes bizottságok több ágazatot átfogó feladatkörre, a tagoltabb bizottsági szervezetben a főbb ágazatok szerint szervezték a bizottságokat. A szervezeti tagozódás főbb vonásai: — tizenhárom megyében és a fővárosban a művelődésügyi és az egészségügyi-szociálpolitikai feladatkörre külön bizottságok alakultak; hat megyében a művelődésügyi-egészségügyi, feladatkört összevonták; — tizennégy megyében és a fővárosban alakítottak igazgatási és jogi bizottságot; — tizenkét megyében hoztak létre műszaki-kommunális bizottságot; — hét megyében szerveztek termelési és ellátási bizottságot. A megyei tanácsok a feladatkörök csoportosításának különféle megoldásait választották. így pl. két megyében alakult ipari és szolgáltatási, illetve kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság, Heves megye külön szolgáltatási, Komárom megye költségvetési és fejlesztési bizottságot szervezett. Fejér megyében külön-külön bizottságot hoztak létre a termelési és az ellátási feladatokra. A bizottságok általában hét-tizenöt tagból állnak. Vas megyében az egészségügyi bizottság öt fős, Szolnok megyében viszont tizenkilenc-huszonhárom fős bizottságok alakultak. 4. A Vhr. lehetővé teszi, hogy a tanácselnökhelyettes bizottság elnöki tisztséget töltsön be. A bizottságoknak az ágazaton belüli és az ágazatok közötti, nem tanácsi szektorra is kiterjedő koordinációban betöltött újszerű szerepe és a tanácselnökhelyettes meghatározott tevékenységi területet átfogó feladata szükségképpen igényli a tanácselnökhelyettesnek a bizottság elnökévé történő megválasztását. Erre azonban a kívánatosnál kevesebb esetben került sor. A megyei szintű tanácsok saját elhatározásából megalakított 95 bizottság közül 37 bizottság elnöki tisztségét tölti be tanácselnök-helyettes. A szervezeti megoldás szükségességét és előnyeit több megyében nem ismerték fel: Békés, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom megyében a tervgazdasági bizottságon kívül más bizottság elnöki tisztségét nem tölti be tanácselnök-helyettes. Néhány helyen egy tanácselnök-helyettes több bizottság elnöke is. 5. Több megyében megalakították a megyei tanácstagok járási (egyes megyékben városi) csoportjait is a törvény végrehajtása keretében [68. § (1)— (2) bek.] meghatározott célra. 6. A bizottságok korábbinál kedvezőbb összetétele az alapja annak, hogy hatékonyan lássák el kiszélesedett, tartalmában gazdagodott, sok vonat-