Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 865 zetni, másrészt, hogy a szakértői stb. megbízás díjazása költség címén nem számolható el. Kivételt képez az az eset, amikor jogszabály ad erre lehetőséget, pl. a részesedési alap terhére az üzemorvos részére fizethető nyereségrészesedés. IV. A MÁSODIK ÉS TOVÁBBI MUNKAVISZONYOK, VALAMINT A MUNKA VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYOK FELÜLVIZSGÁLATA A vállalatok [Mt. V. 125. § (2) bekezdésének c) pontja] 1971. szeptember 30-ig kötelesek felülvizsgálni az általuk másodállásban, mellékfoglalkozásban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottakkal korábban létesített jogviszonyokat a következő szempontok szerint: a) a jogviszony fenntartása szükséges-e, nemleges esetben haladéktalanul intézkedni kell a jogviszony megszüntetése iránt; b) a fennmaradó szerződések a jogszabályoknak megfelelnek-e, az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatban az Mt. V. 20. §-a szerint kell eljárni. A vizsgálat után fenntartható jogviszonyokat, amennyiben azt a jelen jogszabály elrendeli, írásba kell foglalni és be kell jelenteni. [5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 17/B. §, 18/A. §, 18 B. §) Mü M. R. 4.§.] a) Indokolatlan, ha munkaerő vagy szakemberhiány stb. miatt a vállalat más vállalat dolgozóját másodállás, mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatja, ugyanakkor — ugyanolyan minőségben és tevékenységi körben — saját dolgozójának másutt történő munkavégzésére engedélyt ad. Pl. az „A" vállalat a ,,B" vállalat dolgozóját műszaki ellenőrként foglalkoztatja másodállásban stb., ugyanakkor a saját műszaki ellenőre másodállásban stb. munkát végez egy másik, vagy éppen a „B" vállalatnál. b) Az engedélyek és azok alapján kötött szerződések felülvizsgálatának elmulasztása miatt jogszabályellenesen másodállásban vagy mellékfoglalkozásban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban való foglalkoztatás szabálysértés, és az elkövető a 17/1968. (V. 14.) Korm. sz. rendelet 75. § (1) bek. b) pontja alapján felelősségre vonható. c) Ha adott esetben a munkabér vagy díjazás megállapítása, illetőleg elszámolása tévesen vagy jogszabálysértően történt, intézkedni kell — a jogszabályok keretei között — a többletbér (díjazás) vísszafizettetéséről. Munkaügyi Minisztérium A Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös közleménye a költségvetési szerveknél a kezdő szakemberek munkabérének megállapításáról A vállalatok munkásai és alkalmazottai alapbérének megállapítására vonatkozó 7 1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 6. §. (7) bekezdése hatályon kívül helyezte a kezdő szakemberek munkabérének megállapításáról szóló, a 111 1967. (15) és a 110 1969. (12) MüM számú utasításokkal módosított 119 1960. (13) MüM számú utasítást. Ennek folytán a költségvetési rendszerben a gazdálkodó szerveknél (ideértve a folyószámlás szerveket is), a kezdő szakemberek személyi alapbérét az ügyintézői, illetve ügyviteli állománycsoportban az iskolai végzettségüknek és munkakörüknek megfelelő legalacsonyabb bérhatárainak figyelembevételével kell megállapítani. Pénzügyminisztérium Közgazdasági és Költségvetési Főosztály Munkaügyi Minisztérium Bérgazdálkodási Főosztály A Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium közös, közleménye az értékesítési árbevétel meghatározásáról A 13 1970. (XI. 15.) Mü. M. sz. rendelet* (a továbbiakban: R) 2. sz. melléklet — 2 c pontja értelmében — a 2 a és b) pontban említett értékesítési árbevételt a következőképpen kell meghatározni. 1. A bérfejlesztési mutató számításának alapja az összes tevékenység árbevétele (1971. évközi mérlegbeszámoló II. Eredménykimutatás 08 sor f) oszlop), melyet csökkenteni kell. a) az általános fogyasztási szövetkezeteknél a bértömeg ellenőrzés alá tartozó tevékenység árbevételével [10*71, évközi mér legbeszámoló II a Eredménykimutatás 04, a 06 sorok f) oszlopának 942. számla „felvásárlás szakmán belüli forgalom", továbbá a II. Eredménykimutatás 01—03 sorok f) oszlopának együttes összegével], továbbá b) a szakmán belüli forgalomból eredő árbevétellel. A vendéglátásban a sajáttermelésű áruknak viszonteladók felé történő értékesítése — melyet statisztikai adatok alapján kell kiszámítani — nem' számít szakmán belüli árbevételnek. Szakmán belüli árbevételnek minősülnek az 1971. évközi mérlegbeszámoló II a Eredménykimutatás 6. sorában feltüntetett 912, 922, 932-es számlák adatai. Vendéglátásban szakmánbelüli árbevételként a 922-es számla összegét, a saját termelésű áruknak viszonteladók felé történő értékesítéssel csökkentve kell beállítani. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 48. számában.