Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 36. szám
866 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám A R. 2. sz. melléklet 2/b pontjában említett vállalatoknak — amelyeknél a kiskereskedelmi forgalomhoz eltérő bérfejlesztési mutató is tartozik — kiskereskedelmi forgalom árbevételeként a Il/a Eredménykimutatás 02 sor f) oszlopában szereplő összeget külön kell figyelembevenni. 2. Az 1. pontban meghatározott árbevételhez a bizományosi forgalmat és a „közös bolt"-ok forgalmát az alábbiak szerint kell számításba venni: a) A „közös bol£"-ok forgalmával az R. 2. sz. mellékletének 2/a pontjában felsorolt alágazatokba tartozó vállalatoknak (szövetkezeteknek) értékesítési árbevételüket növelni kell. Az R. 2. sz. mellékletének 2/b pontjában felsorolt alágazatokba tartozó vállalatoknak (szövetkezeteknek) kiskereskedelmi értékesítési árbevételüket csökkenteni kell. A „közös boZí"-ok forgalmaként a mérlegbeszámoló „Szakmai tájékoztató"-jában szereplő összeget kell figyelembe venni (1971. évközi mérlegbeszámoló IV./l. sz. melléklet 31., illetve 33. sora). b) A bizományosi tevékenységből származó forgalmat a bérfejlesztési mutatók kiszámításánál az a) pontban foglaltak szerint kell számításba venni (1971. évközi mérlegbeszámoló IV./l. sz. melléklet, illetve 34. sora). c) A „k[özös bolt"-ok tartalmi meghatározásánál a Bk. M. közlemény (K. É. 20. sz., 1971. VII. 7.), a bizományosi tevékenységnél pedig a 11/1969. Bk. M. rendelet (K. É. 19. sz. VÍII. 17.) az irányadó. 3. A bázisidőszak árbevételének megállapításánál az 1971. évi — előzőekben ismertetett módszert is figyelembevéve — azonos tartalmú adatokat kell szerepeltetni. Ennek megfelelően pl. az 1970. évi bizományi tevékenységből származó árbevételt nem kell korrigálni; a saját rezsiben végzett állóeszközfenntartási teljesítmény értékét pedig korrigálni kell. 4. A bérfejlesztési mutatót évközben, a negyedéves göngyölített adatok alapján kell kiszámítani. 5. Ha az illetékes szervek a vállalat (szövetkezet), vagy megbízottja tevékenységével kapcsolatban jogosulatlan kereskedés szabálysértését állapítják meg, vagy gazdasági bírságot szabnak ki, az ehhez kapcsolódó forgalmat a kedvezményes bérfejlesztés alapjául figyelembevenni nem szabad. Munkaügyi Minisztérium Pénzügyminisztérium Belkereskedelmi Minisztérium Áruvásárlási kölcsönakció keretében árusítható cikkek Az áruvásárlási kölcsönről szóló 6/1968. (K. É. 7.) BkM számú és a 13/1968. (K. É. 13.) BkM számú utasításokban foglalt felhatalmazás alapján a Belkereskedelmi Minisztérium a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Takarékpénztárral egyetértésben 1971. augusztus 2-töl az alábbiak szerint módosítja az áruvásárlási kölcsönakcióban árusítható cikkek jegyzékét. 1. A jegyzékből törli az alábbi cikkeket: — Kismotorkerékpárok a Simson Star és a Simson Schwalbe típusok kivételével, — Jawa M—20 kismotorkerékpár, — Import motorkerékpárok (az MZ gyártmányok kivételével), — Jawa 250 és 350 cm3-es motorkerékpár. 2. A jegyzékbe felveszi az alábbi cikkeket: — Kismotorkerékpárok 50 cmMg, — Motorkerékpárok (125, 175, 250 cm3 és nagyobb), — Belföldi gyártmányú háztartási vezetékes gáztűzhely (1500 Ft feletti fogyasztói árban), — Belföldi gyártmányú háztartási propán-bután gáztűzhely (1500 Ft feletti fogyasztói árban). Megjegyzés: Gáztűzhely áruvásárlási kölcsönakcióban történő értékesítése a vásárló részére nem jelenti a bekapcsolási engedély megszerzését. 3. Egyes cikkek az alábbi fizetési feltételek mellett árusíthatók: a) Visszavonásig: — Mosógép 5000 forintig 10%-os, 5000 forinton fel 1 20%-os előleggel. b) 1971. december 31-ig: — Televízió 10%-os előleggel, — Rádió 5000 forintig 10%-os, 5000 forinton felül 20%-os előleggel, -r- „Szatmár" típusú VIDEOTON gyártmányú rádió 880 forintos áron 10%-os előleggel, — Magnetofon 5000 forintig 10%-os, 5000 forinton felül 20%-os előleggel, — Háztartási varrógép 10%-os előleggel. c) 1972. március 31-ig: — Elektromos háztartási hűtőszekrény 5000 forintig 10%-os, 5000 forinton felül 20%-os előleggel, — .Motorkerékpárok (125, 175, 250 cm3 és nagyobb) 10%-os előleggel. Bk M Közgazdasági Főosztály Kereskedelmi egységek zsákos pénzfeladása A kereskedelmi egységek zsákos pénzfeladását szabályozó, a Kereskedelmi Értesítő 1970. évi 21. számában megjelent közlemény 4. pontját kiegészítette a Kereskedelmi Értesítő 1971. évi 12. számában megjelent közlemény. A Magyar Nemzeti Bankkal és a Posta Vezérigazgatósággal egyetértésben ezt a kiegészítést az alábbiak szerint módosítjuk: „Budapesten a 30 000 forintot, vidéken a 20 000 forintot meghaladó összegű zsákos befizetés esetén a 10 és 20 forintos címletű bankjegyekből csak teljes (100 darabot tartalmazó) bank jegy csomagot lehet a zsákban elhelyezni. A zsákos befizetési rendszerben résztvevők törekedjenek arra, hogy a 20 000, illetve 30 000 forint alatti összegű zsáktételeknél is a lehetőség szerint teljes bankjegycsomagokat helyezzenek el a zsákokban."