Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

864 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám amelyek fennforgása címén a túlmunka elrendelhető, a dolgozót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízás) keretében sem lehet munkakörébe tartozó feladat végzésre — 8 órát meghaladóan, vagy — olyan esetre foglalkoztatni, amely fennforgása miatt a túlmunkát elrendelni nem lehetne. c) A munkakörébe tartozó feladatok elvégzésére a vele munkaviszonyban álló dolgozóval a vállalat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. [5/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 18. § (1) bekezdés] Tehát pl. a műszaki rajzolóval nem íehet munkakörébe tartozó rajzolási munkákat, a rakodóval rakodási munkát munkaviszonyon kívül (tehát nem túlmunkaként) végeztetni. d) Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a dolgozó munkaviszonyával összeférhetetlen, emiatt a vállalatnak a jogviszony létesítését abban az esetben is meg kell tiltania, ha az díjkitűzés formáját ölti. Pl. ha a dolgozó valamely vállalat által nyilvánosan eladásra kínált elfekvő készletet saját vállalata számára veszi meg és ezért az értékesítő vállalattól jutalékot kér, illetőleg fogad el. Fennáll az összeférhetetlenség ez esetben akkor is, ha előzetesen kitűzött díjat fogad el a dolgozó. e) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez a dolgozó előzetes írásbeli bejelentése .szükséges — ha jogszabály kivételt nem tesz. Ha a fentieket a dolgozó elmulasztja, munkaviszonyából folyó kötelezettségét megszegi, ezáltal fegyelmi vétséget követ el, mely miatt fegyelmileg felelősségre vonható. 2. A megállapodás írásba foglalása Ha jogszabály egyébként nem írja elő, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén a szerződést akkor is írásba kell foglalni, ha a) időtartama harminc napnál hosszabb, vagy b) a munkában töltött idő nem mérhető, de a dolgozó díjazása eléri az adott munkakörre megállapított havibér alsó határának legalább a felét, vagy c) ha ugyanaz a dolgozó ugyanazzal a foglalkoztatóval hat hónap alatt több ízben létesít jogviszonyt és ezek összevont figyelembevétele esetén az a) vagy b) pontban foglalt feltételek fennállnak. A szerződésben tüzetesen meg kell jelölni az elvégzendő feladatot, valamint az érte járó díjazást is. [Mü M. R. 2. §-sal kiegészített 5/ 1967. (X. 8.) Mü M sz. rendelet.] 3. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony díjazása Ha a dolgozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végez a vállalat részére munkát — ha csak a jogszabály másként nem rendelkezik —, ugyanúgy kell díjazni, mintha munkaviszony keretében dolgozott volna. [5/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 18. § (2) bek. ] a) A díjazás megállapításánál az adott munkavégzést össze kell hasonlítani egy olyan munkakör bértételével, illetőleg annak besorolási feltételével, amely a dolgozó esetében alkalmazásra kerülne akkor, ha munkavégzése munkaviszony keretében történne. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tevékenység, a feladat ellátása — hozzávetőlegesen — milyen munkaidőt igényel. Mindezek alapulvételével kerülhet sor a díjazás konkrét összegének meghatározására annak szemelőtt tartásával, hogy az nem lehet több, mintha a munkavégzésre munkaviszony keretében kerülne sor. Természetesen a csak munkaviszonyban állókat megillető juttatások (pl. szabadság) a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak részére nem adhatók. b) Ha a munkavégzés díjazását külön jogszabály állapítja meg (pl. fordítói, szakértői, lektorálási díj) az abban foglaltakat kell alkalmazni. Ha pedig az adott tevékenység folytatásához valamely hatósági engedély stb. szükséges (pl. szakértői névjegyzékbe felvétel), úgy azt a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás előtt ellenőrizni kell. Mindezek nem érintik azt a jogszabályt, hogy az OMFB témabizottságok vezetőjét és tagjait kiváló elméleti és gyakorlati szakemberek sorából az OMFB elnöke nevezi ki és őket az OMFB elnöke a ténylegesen végzett munka arányában díjazza. [1003/1962. (I. 27.) Korm. sz. határozat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szervezetéről és működéséről.] III. A MUNKABÉREK (DÍJAZÁSOK) KIFIZETÉSE A vállalat munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján teljesített munkáért a dolgozónak munkabért és más díjazást csak a bérköltség és a részesedési alap, költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek esetében pedig a béralap és a jutalmazási, valamint a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb keret terhére fizethet. Más vállalat részére a bérköltség és a részesedési alap terhére semmiféle címen (pl. célprémium, jutalom, költségtérítés stb.) sem szabad Táfizetést teljesíteni. [7/1967. (X. 8.) Mü M sz. rendelet 11. §.] A rendelkezésekből következik az is, hogy egyrészt a vállalattal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem álló személy részére sem lehet pl. célprémiumot kifi-