Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 863 badságra nem jogosult akkor is, ha a másik mun­kaviszonyában a szabadságát tölti (Mt. 42. §-hoz 229. Mü M számú állásfoglalás). c) Az Mt. V. 28. § (2) bekezdés rendelkezése sze­rint a másodállású (mellékfoglalkozású) munka­viszony vállalat általi felmondásánál a felmondási tilalmak, korlátozások figyelmen kívül hagyandók. Vagy pl. nyilván nem jár a második munkavi­szonyban gyermekgondozási segély, jubileumi ju­talom pedig csak akkor, ha az egymást követő „második" munkaviszonyokban is elérte a dolgozó a 25 évet. Vagy pl. a másodállásból vagy mellék­foglalkozásból történő elbocsátás — a hátrányos következményeket illetően — „automatikusan" nem hat ki az első állásra; ez persze nem zárja ki azt, hogy a (bármely büntetésről szóló) fegyelmi határozat alapját képező kötelezettségszegés cí­mén esetleg ne kerüljön sor a felelősségvonásra az első állás szerinti vállalatnál is. (Mindez áll for­dítva is, azaz arra az esetre, amikor a felelősségre­vonásra a dolgozó első állásában kerül sor.) d) Ha a dolgozónak főállásában munkabéréből levonandó tartozása áll fenn, a másodállás, mel­lékfoglalkozás után járó díjazás is a főállásban ka­pott munkabérrel esik egy tekintet alá és a tarto­zás levonása abból ugyanúgy eszközölhető. e) A másodállás után az egyébként járó személyi alapbérnek csak a fele jár. [Mt. V. 34. § (3) bek. második mondat.] A dolgozót a másodállásban betöltött munka­köre alapján kell besorolni, s munkabérét ugyan­olyan módon kell megállapítani, mintha másutt munkaviszonyban nem állna (főfoglalkozása nem volna). Pl. ha az adott munkaköri bértétel 3200— 5000 Ft, e bérhatárok közötti összegben kell meg­állapítani a dolgozó személyi alapbérét. Ha ez az összeg pl. 3600 Ft, a kifizetésre kerülhető munka­bérösszeg az alábbiak szerint alakulhat: ha a betöltött munkakör a teljes (napi 8 stb. órás) munkaidőnek megfelelő feladatkör ellátását kívánja meg, a példázott 3600 Ft-nak a fele, azaz 1800 Ft kerülhet kifizetésre; ha az ellátandó feladatkör munkaidő igényére tekintettel az alkalmazás pl. napi 4; 2 stb. órai munkaidőre történik, a személyi alapbér — 3600 Ft alapulvételével — a 4 órának megfelelő 1800, illetőleg a 2 órának megfelelő 900 Ft lesz, s így annak a fele, azaz 900, illetőleg 450 Ft kerülhet kifizetésre. Ha azonban a dolgozó fizetésnélküli szabadsága idején másodállásában a teljes (napi 8 stb. órás) munkaidőnek megfelelő feladatkört ellátja (pl. a tartós külföldi szolgálatra kihelyezett dolgozó há­zastársának külképviseleti vagy kirendeltségi munkavállalása esetén) teljes fizetés jár. Mellékfoglalkozás esetén a személyi alapbér megállapítása — az Mt. V. 17. i§ (3) bek. rendelke­zőnek megfelelően — a fentiekhez hasonlóan tör­ténik. Ha tehát az alapulvett munkabérösszeg '3600 Ft, akkor a napi 4 órás munkaidő esetén 1800, 3 órás munkaidőnél 1350 Ft, 2 órás munkaidőnél 900, 1 órás munkaidőnél pedig 450 Ft a személyi alapbér összege. II. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY 1. Létesítésének előfeltétele Ha a dolgozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, köteles ezt vál­lalatánál nyolc nappal előbb írásban bejelen­teni. Ha az egyéb jogviszony létesítése a dol­gozó munkájával összeférhetetlen, a vállalat a jogviszonyt — felmentés hiányában — köteles megtiltani. A felmentésre az Mt. V. 35. § (2) bekezdése az irányadó. Az a vállalat, amelyikkel az (1) bekezdés, szerint bejelentett jogviszony létrejött, köte­les a szerződés tárgyáról és a megállapított díjazásról, illetőleg annak későbbi módosítá­sairól a dolgozó vállalatát írásban értesíteni. Nem kell bejelentést tenni, illetőleg érte­sítést adni a jogviszony létesítéséről, ha az — magánszemélyek között jött létre, kivé­ve ha jogviszonyt hatósági engedélyhez kö­tött tevékenység körében — pl. kisiparossal, kiskereskedővel — létesítik, vagy — ingyenes (pl. társadalmi munka) vagy — hat napot meg nem haladó fizikai, vagy egyszerű ügyviteli jellegű (pl. leírás, másolás) munka végzésére vonatkozik, vagy — szerzői jogi védelemben részesülő al­kotó munkára létesül, vagy — a tudományos fokozatokról és a tudomá­nyos minősítésről szóló jogszabály alapján adott megbízás, vagy — havi tizenhat órát meg nem haladó ok­tatói munkában, vizsgabizottságban (érettségi elnök, szakmunkás vizsgabizottság) való köz­reműködésre, valamint jogszabályon alapuló bíráló bizottságban való részvételre vonatko­zik. [Mü M. R. 2 §-sal kiegészített 5/1967. (X. 8.) Mü M sz. rendelet 18/A. §] a) Az Mt. 34. § (1) bek. rendelkezése szerint a dolgozó a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában köteles tölteni. Ebből következik, hogy a munkarend szerinti munkaidő alatti tevékeny­ségre irányuló jogviszony létesítéséhez, illetőleg munkavégzéshez a dolgozó köteles munkáltatójától engedélyt kérni. Eszerint kell eljárni akkor is, ha munkaviszonyban álló dolgozó szövetkezeti tag­sági viszonyt is létesít, valamint szakértői tevé­kenység ellátása esetén. b) A vállalat a vele munkaviszonyban álló dol­gozóval munkavégzésre irányuló egyéb jogvi­szonyt nem létesíthet, ha ez a túlmunka elrende­lésére vonatkozó korlátok megkerüléséhez vagy a dolgozó egyéb érdekei sérelméhez vezetne. (Mt. V. 36. §.) Ha tehát pl. a kollektív szerződés a havonta egy dolgozó által végezhető túlmunkát 8 órában állapí­totta meg, s meghatározta azokat az eseteket is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom