Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 843 gek), közművesítettsége és fűtési módja alapján a lakás követelményeinek megfelel, rendelkezik legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (konyha, főzőfülke, főzőszekrény), fűthető és határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal. A lakást nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy lakott-e vagy sem. A nyilvántartás, illetőleg a statisztikai számbavétel teljessége érdekében nyilvántartásba kell venni a szükséglakást is (ha azt lakás céljára építették). Szükséglakásnak minősül az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, fűthető, ablaka vagy üvegezett ajtaja van és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Az egy helyiségből álló szükséglakást az egyszobás lakásokkal együtt kell szerepeltetni. Lakásként kell nyilvántartásba venni a speciális célra épült létesítményeket (pl. öregek, nyugdíjasok háza, otthonházak) is, ha azok a lakás követelményeinek megfelelnek. Nem kell nyilvántartásba venni az albérlők, szobabérlők házában létesített szobákat, lakrészeket. Egy lakásnak kell tekinteni az egymással műszakilag összefüggő (belső átjárókkal, ajtókkal öszszekötött) lakóhelyiségeket, még akkor is, ha azokat az átjárás elől zárva tartják (pl. társbérlet esetében). Nem tekinthetők lakásnak (szükséglakásnak sem) különösen az idényjellegű tartózkodás céljára létesített ideiglenes építmények (felvonulási épületek stb.), a hétvégi házak, a nem lakás céljára szolgáló (üzlet, műhely stb.) helyiségek még akkor sem, ha azokat lakás céljára használják. d) Űj építkezés: önálló épület létesítése. e) Hozzáépítés, ráépítés: minden olyan építkezés, amely a már meglevő épület alapterületének bővítését, a lakások számának növelését eredményezi. Ide tartozik tehát az emeletráépítés, tetőtérbeépítés és a toldaléképítés is. Az ilyen építke1 zéseket csak akkor kell a nyilvántartókönyvben feltüntetni, ha az műszakilag önálló lakást is eredményez. Nem kell nyilvántartásba venni az olyan külön bejárattal rendelkező egy (vagy több) helyiséges hozzáépítéseket, amelyek csak a meglevő lakás bővítését szolgálják. f) Átalakítás, lakás műszaki megosztása: minden olyan építkezés, amely a lakás rendeltetésének vagy számának megváltoztatását eredményezi. Ide kell sorolni a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzlet, műhely, raktár, stb.) lakássá való átalakítását, továbbá nagyobb lakásnak két vagy több önálló lakássá történő műszaki megosztását is. Az utóbbi esetben a keletkezett összes lakás számát kell figyelembe venni. A megosztásra kerülő lakásról megszűnési kérdőívet kell kiállítani és a megszűnési nyilvántartásba is fel kell venni. g) Helyreállítás: a használhatatlanná vált (rom-) lakás újjáépítése. II. Az 1971. évben és a további években épített (használatbavett) lakások év végi számbavétele 1. A lakásépítések számbavétele és nyilvántartása Az év végi lakásösszeírás feladata az év folyamán épített (használatba vett) lakások teljeskörű számbavétele. A lakásépítési nyilvántartókönyv adatait zárás előtt az ellenőrzéssel megbízott szerveknek a helyszínen ellenőrizni kell. A nyilvántartókönyvnek — az év végi zárási munkák elvégzése után — tartalmaznia kell a) lakott (használatba vett) lakás (épület) esetében : — a beköltözés (használatbavétel), illetve — egy épületben felépített ténylegesen befejezett több lakás esetében — az első beköltözés időpontját (11. rovat), valamint — használatbavételi engedéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező lakott lakások számát (12. illetőleg 13. rovat), b) nem lakott (használatba nem vett) lakás (épület) esetében az építkezés készültségi fokának megfelelően az építendő lakások számát (14., 15. vagy 16. rovat). 2. A lakásépítési jelentések előkészítése A) A lakásösszeírás előírt nyomtatványai a) Lakásépítési és lakásmegszűnési nyilvántartókönyv; b) használatbavételi engedély űrlap „Részletező adatok" 1. sz. példánya; c) az 1970. évben épített (használatba vett) lakások és lakóházak adatai helyszíni számbavétel alapján (19 519/1970. KSH elnöki engedély szám); d) válaszlevelezőlapos — felszólítás — varosok, üdülőhelyek és nagykiterjedésű községek részére; e) „A" községi, városi (kerületi) lakásépítési jelentés az 1970. évben épített (használatba vett) lakóházakról (nyaralókról) és lakásokról (19 520/ 1970. KSH elnöki engedély szám). A felsorolt nyomtatványok összefüggő feldolgozási rendszert alkotnak. A lakásösszeírás — az e) pontban jelzett lakásépítési jelentés kitöltése — az a), b), c) és d) pontban felsorolt nyomtatványok adatai alapján történik. E nyomtatványok kitöltését az I., II. és III. fejezetben foglaltak szerint kell elvégezni. A b), c) és d) pontban felsorolt nyomtatványok valamelyikét mint bizonylatot mindenképpen ki kell tölteni. , A lakásösszeírás legfontosabb alapbizonylata a használatbavételi engedély. Ezen kell számbavenni a felépült lakások döntő többségét. Azon használatba vett (beköltözött) lakásokat, amelyekre nem