Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 35. szám

844 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám adtak ki használatbavételi engedélyt, a c) vagy d) pontban felsorolt nyomtatványok alapján kell számbavenni. A lakásösszeírási nyomtatványokat az adatszolgáltatók postán kapják meg. Az esetleg szükséges további nyomtatványok a Központi Statisztikai Hivatal illetékes járási felügyelőségétől (Budapesten a városi igazgatóságától) igényelhetők. A b) pontban szereplő használatbavételi engedély — űrlap nyomtatványait 1972. évtől az ÉVM Lakás- és Kommunálisügyi Főosztálya biztosítja az adatszolgáltatók részére. B) Az „A" községi, városi (kerületi) lakásépítési jelentés összeállítása A lakásépítési jelentést három példányban írógéppel, vagy tintával kell kitölteni. ,,A lakásépítési és megszűnési nyilvántartókönyv összesített adatai" c. táblázat összeállítása A táblázat összeállítása a nyilvántartókönyv év végi zárási munkáinak befejezése és a bejegyzett adatok számszerű ellenőrzése után a lakásépítési nyilvántartás 7. és á 12—16., továbbá a lakásmegszűnési nyilvántartás 8. rovatában összesített lakásszámok átvezetése útján történik. Az első két 2/7 számmal jelölt rovatot a lakásépítési nyilvántartás 2. (a bevezetés időpontja) rovatában feltüntetett évszám figyelembe vételével kell kitölteni a megfelelő sorokban szereplő lakásszámok összesítése útján. E két rovatba bejegyzett lakásszám együttes összegének meg kell egyeznie a 7. rovatban feltüntetett lakásszámmal. Az adatok átvezetése előtt ellenőrizni kell, hogy a lakásépítési nyilvántartás 7. rovatában összesített lakásszám egyezik-e a 12—16. rovatokban feltüntetett adatok együttes összegével. A használatbavételi engedéllyel rendelkező, illetőleg nem rendelkező lakott lakások számából, továbbá a 14— 15. rovatból külön fel kell tüntetni a nyaralók lakásainak számát az célra megjelölt rovatokban. A tábla alatti kockába az építési engedély nélkül létesített lakások számát kell írni. Ha engedély nélkül nem építettek lakást, a rovatot vízszintesen át kell húzni. Az M/8 jelzésű rovatba a megszűnési nyilvántartás 8. rovatából a megszűnt lakások számát kell átvezetni. Az „A" lakásépítési jelentés 1—62 rovatainak bizonylatai és tartalmi csoportosítása A jelentés rovatai azoknak a lakóházaknak (nyaralóknak) és lakásoknak az adatait (lakásépítési nyilvántartás 12. és 13. rovatainak összege) tartalmazza, amelyeket a tárgyévben vettek használatba. A számbavétel a lakásépítési nyilvántartás 11. rovatában feltüntetett bejegyzés (a beköltözés éve és hónapja) alapján történik a következők szerint: a) Amennyiben a rovatban szereplő lakás(-ok)-ra már kiadták a használatbavételi engedélyt, úgy az engedély hátoldalán feltüntetett „részletező" adatok felhasználásával kell a lakásépítési jelentést elkészíteni. Ügyelni kell azonban arra, hogy csak azokat a használatbavételi engedélyeket szabad figyelembe venni, amelyek a nyilvántartókönyv tárgyévi építési nyilvántartásában szerepelnek (tehát az előző évben vagy korábbi években beköltözött lakásokra vonatkozó használatbavételi engedélyeket nem szabad számításba venni, mivel az ebben szereplő lakásokat a korábbi összeírásnál már számba vették, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakott lakásokat). b) Használatbavételi engedély hiányában — amikor az építtető a lakás használatbavétele iránti kérelmével nem jelentkezett — a 19 519/1970. KSH engedélyszámú helyszíni számbavételi kérdőíven kell feljegyezni az épített lakások adatait. (E kérdőív rovatai azonosak az „A" lakásépítési jelentés rovataival, így kitöltésénél az „A" lakásépítési jelentés 1—62 rovatainak kitöltése és a fogalmak magyarázata című alfejezetben foglaltak szerint kell eljárni.) c) Válaszlevelezőlap használható, ha a 19 519/ 1970. KSH engedélyszámú helyszíni számbavételi kérdőív nem került kitöltésre. A hiánytalanul kitöltött válaszlevelezőlap a használatbavételi engedély nélkül beköltözött, illetve befejezett lakások esetén alkalmazható. A beköltözött, illetve használatba vett — személyi tulajdonú nem állami vagy szövetkezeti kivitelezésű — lakásokat a jelentésben az esetben is szerepeltetni kell, ha az építkezést még nem fejezték be teljesen. Ilyen esetekben a lakás(-ok) adatait úgy kell feltüntetni, mintha a megkezdett építkezést befejezték volna. (Pl. a tervezett kétszobás lakás egyik szobájának építése még nem fejeződött be, akkor is kétszobásként kell a lakást számbavenni.) A számbavételre kerülő lakások adatait épületenként külön sorban kell jelenteni; egy-egy sorban tehát — az épületben létesített lakások számától függően — több lakás is szerepelhet, de soronként csak egy-egy épületet szabad feltüntetni. Külön sorokban kell jelenteni és összesíteni a nyaralók, illetőleg az abban épült lakások adatait (a lakóházak és egyéb épületek adatai után). Az adatokat már évközben folyamatosan kell a jelentés 1—62. rovataiba bevezetni, mivel a beszámolójelentés az évközi statisztika segédleteként is szolgál. Az „A" községi, városi (kerületi) lakásépítési jelentés — a kitöltés szempontjából — 7 fő részre oszlik: 1- A 4—9. rovatok a létesített épületek (lakóházak, nyaralók, egyéb épületek) számát és a lakóházak szintek szerinti megoszlását tartalmazzák. 2. A 10—11. rovatokban az új és egyéb építkezés útján létesített lakások számát kell közölni. 3. A 12—17. rovatok az épített lakásokat a kivitelezés pénzügyi forrásai szerint részletezik.