Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 26. szám

670 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám tekben, amikor a jogszabály a hiányért vétkesség nélküli, teljes felelősséget állapít meg, de a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősséget korlátozza [pl. Tsz. tv. 80. §-ának (3) bekezdése]. Az ilyen kérdésekben az ügyészségek a fenti a) pont alattiakban foglaltak értelemszerű alkalmazásával foglaljanak állást. 18. A bíróság a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség elbírálása során más felelősségi rendszerre nem térhet át. A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/ 1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 2. §-a értelmében a leltárhiányért való anyagi felelősség szabályai a kereskedelemben és a vendéglátásban a szabadkasszás egységekben érvényesülnek. A jogszabály említett rendelkezése alapján — a felelősség terjedelme szempontjából — két felelősségi rendszer alakult ki. A jogszabály erejénél fogva teljes anyagi felelősség terheli az egyműszakos, egyszemélyes egységek vezetőjét (kezelőjét), a mozgóárusokat, továbbá a többszemélyes és többműszakos vendéglátóipari egységek vezetőit, illetőleg helyetteseit, feltéve, ha felelősségüknek a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is megvalósultak. Minden más esetben a szabadkaszszás egységek vezetőjének és helyettesének (vezetőinek, illetőleg helyetteseinek) anyagi felelősségét — mely egy havi munkabértől a teljes hiány megtérítéséig terjedhet — a vállalat és az egység vezetője által kötött munkaszerződésben kell meghatározni. Többször előfordult, hogy a nem vendéglátóipari kereskedelmi egység vezetőjével szemben a vállalat teljes anyagi felelősséget érvényesít a leltárhiány miatt, utalva az egyműszakos, egyszemélyes egység vezetőjét a jogszabály erejénél fogva terhelő anyagi felelősségre. A leltárhiányért fennálló anyagi felelősséggel kapcsolatosan megindult munkaügyi vitában azonban sokszor kiderül, hogy az egyszemélyes felelősséget nem lehet megállapítani, mert annak a jogszabályban meghatározott feltételei hiányoznak. Egyes nézetek szerint ilyen esetben vizsgálni kell: vajon a felelősségre vont dolgozóval szemben esetleg más felelősségi szabályok alapján helye lehet-e felelősségrevonásnak. így pl. van olyan álláspont is, amely szerint: ha az egyszemélyes anyagi felelősséget megalapozó feltételek hiányoznak, át lehet térni a hiv. rendelet 2. §-ának b) pontjában meghatározott anyagi felelősségre. Konkrét esetben a bíróság a most említett felelősségi rendszerre tért át, de a teljes anyagi felelősséget azon a címen mérsékelte, hogy a vállalat elmulasztotta — a hiv. rendelet 2. §-a b) pontjának megfelelően — az anyagi felelősséget megállapító szerződés megkötését. Ez az álláspont téves, mert az egyik felelősségi rendszerről a másik felelősségi rendszerre ilyen módon való áttérésre nincs törvényes lehetőség. A bíróság tehát csak a vállalat által alapul vett anyagi felelősségi rendszer alapján vizsgálhatja a felelősség fennállását, illetőleg annak mértékét. A felelősségi rendszernek az ismertetett módon való megváltoztatására azért sincsen lehetőség, mert míg a hiv. rendelet 2. §-ának a) pontja szerinti teljes anyagi felelősség a jogszabály erejénél fogva — tehát szerződés nélkül is — érvényesül, addig a hiv. rendelet 2. §-ának b) pontja szerinti anyagi felelősséget szerződés alapozza meg, tehát ha ilyen szerződés nincsen, azt a bíróság sem pótolhatja. Ha megállapítható, hogy a rendelet 2. §-ának a) pontja szerinti teljes anyagi felelősség feltételei hiányoznak, a felelősségre vont dolgozót a megtérítési kötelezettség alól mentesíteni kell. Annak nincs helye, hogy a felelősséget — jogszabályellenesen — más felelősségi alapon állapítsák meg és annak mértékét helyt nem álló indokok alapján csökkentsék. A fenti állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (P. törv. III. 20. 172/1971. számú határozat). 19. A szilikózisban szenvedő bányaipari dolgozók ún. keresetkiegészítés iránti igénye nem kártérítés iránti igény, ezért annak másodfokú elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Előfordul, hogy a sérelmet szenvedett dolgozó a szilikózisban megbetegedett és csökkent munka-