Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 26. szám

666 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám b) Tulajdonközösség fennállása esetén a lakás­ban lakó tulajdonostárs részéről tulajdonosi hasz­nálat, nem pedig lakásbérlet áll fenn. A lakásban lakó tulajdonostárs által a lakás használatáért a többi társtulajdonos részére esetleg fizetett térítés nem lakásbérleti szerződésen alapszik, ezért az nem lakbér. Következésképpen a térítés összegé­nek esetleges felemelése a lakásban lakó tulajdo­nostársat lakbérhozzájárulásra nem jogosítja. 4. Javító-nevelő munkára ítéltek lakb.érhozzájárulása Az 1962. évi 10. sz. tvr. 17. §-a szerint a) a javító-nevelő munkára ítélés nem létesít munkaviszonyt; b) a munkaviszony szünetel a javító-nevelő munka végrehajtása alatt, ha az elítélt az ítélethozatal idején munkaviszonyban állott. Lakbérhozzájárulás megállapítása és folyósítása szempontjából a javító-nevelő munkára ítéltek vonatkozásában a következők szerint kell eljárni: A munkaviszonnyal nem rendelkező javító­nevelő munkára ítélt (fenti a) pont) részére a lak­bérhozzájárulást nem lehet megállapítani, ha az 1971. év július hó 1. napja a büntetésvégrehajtás idejére esik. miután az elítélt a R. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételek egyi­kével sem rendelkezik. Az 1971. év július hó 1-én keresőfoglalkozást űző, de később javító-nevelő munkára ítélt állam­polgár (fenti b) pont) lakbérhozzájárulását a bün­tetés időtartamára folyósítani kell, mivel a munka­viszonya fennáll, csak szünetel, hasonlóan a szü­lési vagy fizetés nélküli szabadságon levő vagy katonai szolgálatot teljesítő dolgozóhoz. Meg kell állapítani a lakbérhozzájárulását annak a javító-nevelő munkára ítéltnek, aki 1971. év július hó 1-én büntetését tölti, de elítélése idő­pontjában munkaviszonyban állott vagy szövetke­zeti tag volt. A lakbérhozzájárulást a büntetés idő­tartamára is folyósítani kell. A lakbérhozzájárulásnak a R. 8. §-a szerinti csökkentése szempontjából a javító-nevelő munka alatt felvett díjazást teljesen figyelmen kívül kell hagyni, ezt az időtartamot tehát ebből a szem­pontból úgy kell tekinteni, mintha az elítélt ez alatt semmiféle kereső foglalkozást nem folytatott volna. 5. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozó lakbérhozzá 'árulása A fegyelmi úton történő elbocsátásnak nem jog­következménye a lakbérhozzájárulásra való jogo­sultság elvesztése. A R. ugyanis ilyen rendelkezést nem tartalmaz. A fegyelmi úton elbocsátott dol­gozónak a lakbérhozzájárulásra való jogosultsága fennáll, de a folyósítás a R. 10. §-ának (1) bekez­dése folytán mindaddig szünetel, amíg egy éven belül újabb munkaviszonyt nem létesít. Ha erre egy éven belül nem kerül sor, a R. 11. §-ának (3) bekezdése szerint az elbocsátott dolgozónak a lak­bérhczzájárulásra való jogosultsága megszűnik. 6. A bérfolyósítási időpontok figyelembevétele a keresetszámításnál a) A lakbérhozzájárulás csökkentése szempont­jából figyelembe jövő kereset megállapításánál — a Vhr. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében — a prémiumot abban az időszakban kell figyelembe venni, amelyikben a tényleges kifizetés történt. A lakbérhozzájárulás első alkalommal való csökken­tésénél az 1971. II. félévi, kereseteket az I. félévi­vel kell összehasonlítani. A jogszabály értelmében az összehasonlított időszakokban tény legesen kifizetett járandóságokat kell a keresetek kiszámításánál figyelembe venni. Ha az 1971. I. félévi eredményekért 1971. június 30-ig prémiumelőleget fizetnek, azt az I. félévi, a július 1. után folyósított különbözetet pedig a II. félévi keresetnél kell figyelembe venni. b) Más elbírálás alá tartozik az az eset, amely­nél az 1972. január első napjaiban esedékes mun­kabéreket, valamint az 1972. évre átnyúló szabad­ságra járó átlagkeresetet a bérfizetési napok előre­hozása miatt 1971. december hónapban fizetik ki Ezeket a kifizetéseket az 1971. II. félévi kerese

Next

/
Oldalképek
Tartalom