Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 20. szám
20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 B) Az A) a)—e) pontokban felsoroltak közül azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek a belföldi munkaviszonya nem szűnt meg a kiküldetés, illetőleg a külföldi munkavállalás alkalmával, a lakbérhozzájárulást az eredeti munkáltató köteles folyósítani (pl. külképviseleti dolgozónak a Külügyminisztérium, a KGST-nél dolgozónak az a szerv, amelynél Magyarországon a kiküldetés előtt dolgozott). A lakbérhozzájárulást a kiküldött dolgozó belföldi meghatalmazottja a lakbérhozzájárulást igazoló lap és a részére adott írásbeli meghatalmazás együttes benyújtása mellett a fentiekben megjelölt munkáltatótól igényli. C) Az A) a—e) pontokban felsoroltak közül azok a magyar állampolgárok, akik a külföldi munkavállalásuk, vagy ösztöndíjasként való működésük előtt a belföldi munkaviszonyukat megszüntették, vagy belföldön nem álltak munkaviszonyban, a belföldi meghatalmazottjuk köteles a lakóhelyük szerint illetékes megyei, fővárosi tanács munkaügyi szakigazgatási szerve által igazoltatni, hogy a feljogosított szervtől engedélyt kaptak a külföldi munkavállalásra, ösztöndíjasként való működésre. A meghatalmazott a megyei, fővárosi tanács munkaügyi szakigazgatási szerve igazolásával, a lakbérhozzájárulást igazoló lappal és a részére adott írásbeli meghatalmazással együtt a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) tanács pénzügyi osztályától igényli a lakbérhozzájárulást. Amennyiben a külföldi munkavállalási engedélyt nem a lakóhely szerint illetékes megyei stb. tanács vb. elnöke, illetőleg szakigazgatási szerve adta ki, úgy az igazolást attól a szervtől kell beszereznie, amely a külföldi munkavállalást ténylegesen engedélyezte vagy azt szervezte. A pénzügyi osztály vagy az illetékes illetményhivatalt, vagy ha ilyen a megyében nem működik, az érdekelt lakóhelye szerint illetékes pénzügyi szakigazgatási szervet utasítja a lakbérhozzájárulás folyósítására. D) Ha a B) és C) pontokban megjelölt magyar állampolgár Magyarországon állampolgár tulajdonában álló lakás bérlője és a lakbér kiszámítását a tulajdonos végzi, akkor a jogosult — a lakbérközlési lap egyidejű csatolásával — kérheti a lakbérhozzájárulást igazoló lap kiadását. Ilyen esetben a lakás bérlőjének belföldi meghatalmazottja jogosult a lakbérhozzájárulást igazoló lap kiadását kérni a lakás fekvése szerint illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szervétől. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi munkavállalás engedélyezésére vonatkozó igazolást, amelyet az illetékes tanács munkaügyi szakigazgatási szerve köteles kiállítani. Az érdekelt meghatalmazottja a B) pont esetében az igazolásokat az ott megjelölt munkáltatóhoz nyújtja be a lakbérhozzájárulás folyósítása végett, aC) pont esetében pedig a tanács pénzügyi osztályától kérje a lakbérhozzájárulás folyósítása iránti intézkedést. E) A lakbérhozzájárulást a meghatalmazott részére, illetve amennyiben a lakbérfizetéssel a külföldön foglalkoztatott magyar állampolgár az Országos Takarékpénztár valamelyik fiókját bízta meg, a fiók részére kell — átutalás végett — folyósítani. F) Az A) a)—d) pontokban felsoroltak részére megállapított lakbérhozzájárulást 1972. január 1-től öt éven át, évenként 20—20%-kal kell csökkenteni. Amennyiben a dolgozó évközben hazatér, és a külföldön töltött munkaideje abban az évben 6 hónapnál kevesebb volt, a további csökkentés az R. és a Vhr. szabályai szerint történik. Ha a dolgozó belföldi munkabérét folyamatosan nyilvántartották, ezt kell a csökkentésnél az új keresettel összehasonlítani. Ha ilyen összehasonlítható munkabér nincs, a legközelebbi csökkentési időpont alkalmával kell az összehasonlítást elvégezni. Ha a dolgozó évközben kezdi meg külföldi munkáját, arra az évre a) a 20%-os csökkentést kell alkalmazni, ha a külföldön töltött időszak hat hónapnál hosszabb, b) a R. és a Vhr. szerinti csökkentésre kerül sor, ha a külföldön töltött idő hat hónapnál rövidebb. G) Az a dolgozó, aki külföldről végleg hazajön, köteles — a külföldi foglalkoztatását szabályozó rendelkezésekben foglaltak szerint — a munkahelyén jelentkezni. Ha a lakbérhozzjárulást nem a munkahely folyósította, a hazaérkezése napjától számított 15 napon belül a hazatérést a folyósító szervnek köteles bejelenteni. A folyósító szerv köteles a lakbér hozzá járulás folyósítását azonnal beszüntetni, s a Vhr. 2. számú melléklete szerint az igazolást kiadni. Ezt az új munkahelyen kell leadni, ahol a R. és a Vhr. szerint folyósítják a lakbérhozzáj árulást. H) Amennyiben a külföldön foglalkoztatott dolgozó hazatérésével egy időben nyugdíja megállapítását kéri, a munkáltatója a munkaviszony megszüntetésével kiadja a Vhr. 2. számú melléklete szerinti igazolást. Ezt a nyugdíj megállapítási kérelemhez kell csatolni, hogy a nyugdíj folyósítással együtt, a lakbérhozzájárulás jogossága esetén, annak folyósítása iránt is intézkedjenek. Ha a dolgozónak belföldön nem volt munkáltatója vagy a C) pontban megjelölt dolgozók közé tartozik, a visszatérése után 15 napon belül a lakbérhozzájárulást folyósító szervnél be kell jelentenie a visszatérést; ez a szerv a folyósítást beszünteti, az igazolást kiadja, s a nyugdíj kérelem ennek mellékelésével az illetékes szervnél előterjeszthető. I) Ha a magyar állampolgár a feljogosított szerv engedélyével nemzetközi szerv vagy külföldi vállalat magyarországi képviseleténél — nem értendők ide a külképviseletek és a külkereskedelmi szervezetek — szolgálatot teljesít, a lakbérhozzájárulást a B)—D) pontok szerint igényelje. A lakbérhozzáj árulás csökkentése az F) pont szerint történik, a foglalkoztatás megszűnése után a G) és H) pontokban foglaltak szerint kell eljárni. J) A Diplomáciai Testületeket Ellátó Iroda (DTEI) által belföldön levő külföldi jogi személynél munkaviszonyba elhelyezett magyar állampolgárok a lakbérhozzájárulást igazoló lapot a DTEI-