Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 20. szám
552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám hez kötelesek benyújtani. Az Iroda igazolja, hogy a jogosult engedéllyel vállalt munkát a külföldi jogi személynél. Az igazolást és az igazoló lapot az Iroda a jogosult lakóhelye szerint illetékes tanács pénzügyi szervének küldi meg. A lakbérhozzájárulást a pénzügyi szerv utasításának megfelelően az illetékes illetményhivatal, ha pedig ilyen nincs, a pénzügyi szerv folyósítja a jogosult részére. Amennyiben az említett magyar állampolgár másik magyar állampolgár tulajdonában levő lakásban lakik, és a lakbér kiszámítását a tulajdonos végezte, a bérlőnek az illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szervétől kell kérni a lakbérhozzájárulást igazoló lap kiadását. A folyósítás ilyen esetben is az előző bekezdésben foglaltak szerint történik. A lakbérhozzájárulást 1972. január 1-től évenként 20—20%-kal kell csökkenteni. A munkaviszony megszűnését a DTEI köteles az illetményhivatalnak (pénzügyi szervnek) haladéktalanul bejelenteni, amely a folyósítást beszünteti és a Vhr. 2. számú melléklete szerint az igazolást kiadja. K) Annak a dolgozónak, aki 1971. július 1. napját követően a feljogosított szerv engedélyével külföldön munkát vállal, a lakbérhozzájárulást a munkáltató szerv fizeti továbbra is, ha a munkaviszonyt fenntartották. Amennyiben a munkaviszony megszűnt, a munkáltató beszünteti a lakbérhozzájárulás folyósítását és kiadja a Vhr. 2. számú melléklete szerinti igazolást. A lakbérhozzájárulás további folyósítására, csökkentésére, majd a dolgozó visszatérésével összefüggő eljárásra nézve a D)—I) pontokban foglaltak az irányadók. A DTEI által elhelyezettekre a J) pontban foglaltak vonatkoznak. L) A külföldön foglalkoztatottakra nézve a R. és a Vhr-ben megjelölt határidőkhöz kötött intézkedéseket, bejelentéseket, jogorvoslatokat úgy kell érvényesíteni, hogy azok 1971. augusztus 31-ig lebonyolításra kerüljenek. 3. Keresettel rendelkező nyugdíjasok lakbérhozzájárulása Ha a szabadfoglalkozású, az önálló, illetve a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személy 1971. július hó 1. napján a Vhr. 3. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, keresőfoglalkozása ellenére nyugdíjasként és nem szabadfoglalkozásúként stb. kell elbírálni. A lakbérhozzájárulás ennek megfelelően megilleti, a lakbéremelés fokozatos bevezetéséről szóló rendelkezés pedig nem vonatkozik rá. Ha viszont a szóban forgó személy nyugdíját 1971. július hó 1. napján keresőtevékenysége miatt szüneteltetik, a lakbérhozzájárulás szempontjából őt nem nyugdíjasnak, hanem szabadfoglalkozásúnak stb. kell tekinteni. Ennek megfelelően őt a lakbérhozzájárulás sem 1971. július hónapban, sem a későbbiek folyamán nem illeti meg. 4. A lakbérhozzájárulás megosztása bérlőtársi jogviszony esetében Ha a bérlőtársi jogviszony nem házastársak között áll fenn, a lakérkülönbözetnek lakbérhozzájárulásként figyelembe vehető összegét a Vhr. 10. §-a értelmében a bérlőtársak között egyenlő arányban kell felosztani. Ha a bérlőtársak között házastársak is vannak, a bérlőtársra jutó összeget tovább kell osztani a házastársak között. Lakbérhozzájárulásként csak a jogosultra eső részt lehet megállapítani. Ha a kiszámított összeget legalább két részre osztották fel, második keresőt nem kell számításba venni. Példák A lakbérkülönbözet 240 Ft. a) A bérlőtársi jogviszony három testvér között áll fenn. Egyiküknek sincs házastársa, s mindegyikük jogosult lakbérhozzájárulásra. Ez esetben mindegyik bérlőtárs részére 80 Ft lakbérhozzájárulást lehet megállapítani. Ha mindhárman nyugdíjasok, a lakbérkülönbözet kiszámításánál figyelembe kell venni a méltányos lakásigényük mértékét is. Ha azonban csak az egyikük nyugdíjas, vagy ketten nyugdíjasok, a méltányos lakásigény mértékét nem kell vizsgálni, hanem az egész lakásra eső lakbérkülönbözetet lehet lakbérhozzájárulásként felosztani. b) Ha a három bérlőtárs közül az egyik önálló iparos, két bérlőtárs 80—80 Ft lakbérhozzájárulást kaphat, a harmadik (az önálló) nem részesülhet lakbérhozzájárulásban és a fokozatos lakbéremelés kedvezménye sem illeti meg. c) Ha a három bérlőtárs egyike házas és a házastársa lakbérhozzájárulásra jogosult, az első bérlőtárs 80 Ft, a második 80 Ft, a harmadik (a házas) 40 Ft, a házastárs szintén 40 Ft lakbérhozzájárulást kaphat. d) Ha a három bérlőtárs közül az egyik nyugdíjas, a másik keresőképtelen, a harmadik pedig kereső, akinek a házastársa háztartásbeli vagy keresőképtelen és kereső gyermekük is van, akkor az első bérlőtárs 80 Ft, a második 80 Ft, és a harmadik is 80 Ft lakbérhozzájárulásban részesül; ez utóbbi esetben a 80 Ft lakbérhozzájárulást tovább osztani nem kell egyrészt azért, mert a háztartásbeli vagy keresőképtelen házastársra jutó összeget a kereső házastárs javára kell megállapítani, másrészt azért, mert a lakásra jutó összeget már két részre osztották fel, így a második keresőt már nem kell számításba venni. e) Ha a bérlőtársi jogviszony két kiskorú gyermek között áll fenn, mindegyikük 120—120 Ft lakbérhozzájárulást kaphat. 5. A lakbérhozzájárulás megosztása keresőképtelen személyek esetében A keresőképtelen személyek körét a Vhr. 3. §-ának (2) bekezdése határozza meg. a) Eljárás keresőképtelen házastársak (bérlőtársak) esetében: