Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 491 vagy a szervtől kapott megbízatása ellátásához ez szükséges, továbbá akit a szerv, illetve a felügyeleti szerv vezetője erre feljogosít. 7. §• (1) Államtitkot a) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy, b) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, illetve a Varsói Szerződésben résztvevő államok szerveivel és megbízottaival közölni, vagy e célból külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, c) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni vagy külföldre vinni — a b) pontban foglaltak kivételével — a miniszter engedélye alapján lehet. (2) Az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kormány által hozott, államtitkot képező jogszabály és egyéb határozat, valamint az ezekre vonatkozó előterjesztés, továbbá az e szervek részére készült javaslat nyilvánosságra hozatalához, külföldi szervvel, illetve személlyel való közléséhez, valamint külföldre viteléhez a miniszter csak e szervek előzetes hozzájárulásával adhat engedélyt. (3) Szolgálati titkot a) nyilvánosságra hozni, külföldi szervvel, illetve személlyel közölni, valamint külföldre vinni a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, b) magyar szervvel, illetve személlyel közölni a szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet; ha azonban az ügy jogszerű elintézéséhez ez szükséges, az ügyintéző magyar szervvel ilyen felhatalmazás nélkül is közölheti a szolgálati titkot képező adatot. 8. §. Az államtitkot tartalmazó iratoknak, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkot tartalmazó iratainak nyilvántartását, őrzését és azok kezelésének ellenőrzését a szerv titkos ügykezelősége (TÜK) végzi. Az egyéb szolgálati titkot tartalmazó iratokat az általános ügykezelés keretében kell nyilvántartani és kezelni. 9. §• (1) Az államtitok és a szolgálati titok megsértésésének bűntetőjogi következményeire a Btk. 160—162. §-ai irányadók. (2) Nem valósul meg a Btk. 161. §-ban meghatározott szolgálati titoksértés, ha a cselekményt olyan szolgálati titoknak minősített adatra követik el, amely nem felel meg a Btk. 163. §-ának (3) bekezdésében írt fogalomnak. III. Vegyes rendelkezések 10. §. E rendelet rendelkezéseit a társadalmi szerveknél értelemszerűen kell alkalmazni. 11. §• A Kormány felhatalmazza a) a belügyminisztert, hogy az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg; b) a honvédelmi minisztert, hogy az államtitkot tartalmazó és titkos minősítésű földmérési és térképészeti iratok minősítési, kezelési és ellenőrzési szabályait — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben állapítsa meg. 12. §. E rendelet végrehajtását a Belügyminisztérium ellenőrzi; ez azonban nem érinti a felügyeleti szervek ellenőrzési jogát, illetve kötelezettségét. 13. §. E rendelet 1971. november 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 31/1963. (XI. 17.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15 1971. (IV. 15.) számú rendelete az állami vállalatokról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet* módosításáról 1. §• A 11 1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendekezés lép: „(2) A felügyelő bizottság tagjainak legfeljebb 1/3 része lehet az alapító szervvel munkaviszonyban álló dolgozó. A felügyelő bizottság 1—3 tagját, mint a vállalati dolgozók képviselőit a helyi szakszervezet (trösztöknél az ágazati szakszervezet) választja és küldi a felügyelő bizottságba." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 18. számában.