Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám (3) A bizottság, feladatainak eredményes ellá­tása érdekében, munkájába bevonhat nem bizott­sági tagot is. Vhr. 65. §. (1) A bizottság tagjaira a Hazafias Népfront illetékes bizottsága, illetőleg bármely tanácstag tehet javaslatot. (2) A tanács a bizottságok nem tanácstag tag­jait a területén működő szervek által — felkéré­sére — jelölt és más szakemberek közül választja meg. (3) Tisztségviselő az ügyrendi, illetőleg a vég­rehajtó bizottság tagja a számvizsgáló bizottság­ba nem választható. Ez utóbbi bizottságba gaz­dálkodó tevékenységgel foglalkozó más tanácsi dolgozó sem választható. (4) Az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság tagjai más bizottságba is megválaszthatok. Vhr. 66. §. (1) A bizottság a tanács megbízatá­sának lejártáig folytatja működését. A tanács indokolt esetben a bizottság megbízatásának le­járta előtt is felmentheti az elnököt, illetőleg egyes tagokat, és helyükre másokat választhat. (2) A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyek­ben ülésén határoz. Kötelező határozatokat — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — csak sa­ját tagjaira nézve hozhat. (3) A bizottság ügyviteli teendőinek ellátásáról általában szakigazgatási szerv vezető gondos­kodik. Vhr. 67. §. A bizottság szoros kapcsolatot tart a Hazafias Népfront illetékes bizottságával, a tö­megszervezetekkel, a lakosság egyéb szervezetei­vel és a tanács működési területén levő fontosabb szervekkel. A tanácstagi csoport Tt. 61. A tanács területi csoportot hozhat létre tagjaiból szervezeti és működési szabály­zatában meghatározott feladatok ellátására. Vhr. 68. §. (1) A megyei tanács a községekben megválasztott megyei tanácstagokból a járások­oan tanácstagi csoportot hozhat létre a járás helyzetének és a járási hivatal tevékenységének figyelemmel kísérésére. A tanácstagi csoport szük­ség esetén intézkedést kezdeményezhet. (2) A községi közös tanácsba megválasztott tanácstagok csoportot alakíthatnak saját községük érdekeinek képviseletére A községi közös ta~ nács a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg a tanácstagi csoportok feladatait. A tanács a tanácstagi csoport elnökét megbíz­hatja egyes igazgatási feladatok társadalmi mun­kában történő ellátásával. Ez esetben a tanács a tanácstagi csoport elnöke részére tiszteletdíjat állapíthat meg. Ind. 1. A tanácsok és a lakosság kapcsolatai­ban, a tanácsok tevékenysége elősegítésében és szakszerűségének növelésében jelentős szerepet töltenek be a tanács bizottságai. A javaslat a tanács bizottságaira vonatkozó ha­tályos rendelkezésekhez, úgyszintén a korábbi évek gyakorlatához képest — az egyszerűsítések tapasztalatait felhasználva — számos új vonást tartalmaz. A bizottságok számát, szervezetét, összetételét illetően mellőzi a szükségtelen meg­kötéseket, törekszik a párhuzamosságok kiküszö­bölésére, és e tekintetben szélesebb jogkört biz­tosít maguknak a bizottságokat létrehozó taná­csoknak. Kitűnik ez elsősorban abból, hogy bi­zottságok létrehozatalára vonatkozó kötelezettség csak kivételként állapítható meg, magas szintű jogszabályban. Egyértelműbben határozza meg a javaslat a bizottságoknak más tanácsi és nem ta­nácsi szervekhez fűződő kapcsolatát, tevékeny­ségük jellegét, és fő feladataikat. A szabályozás célja, hogy a bizottságok számá­nak csökkentése mellett, a formális elemek ki­iktatásával fokozza tevékenységük hatékonysá­gát, érvényre juttassa a szocialista demokratiz­must, segítse elő a tanácsi munka ellenőrzésé­nek és szakszerűségének növekedését. A tanács bizottságainak a tanács és a lakosság közötti kapcsolat szélesítésében elfoglalt kulcs­helyzete a javaslat alábbi három rendelkezéséből tűnik ki a legszemléletesebben: a) a tanács bizottsága szervezi a lakosság köz­reműködését a tanácsi feladatok végrehajtására:

Next

/
Oldalképek
Tartalom