Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 391 b) a tanácsi feladatok megoldásához szükséges szakértelem biztosítása érdekében nem tanácstag is a tanács bizottságának a tanácstagokkal egyenrangú tagjává választható; c) a tanács bizottsága feladatainak eredményesebb ellátása érdekében munkájába bevonhat olyanokat is, akik egyébként a tanácsnak, a bizottságnak nem tagjai. Ind. 2. A javaslat 56. § (1) bekezdéséből megállapíthatóan a tanács maga dönti el, hogy feladatainak eredményesebb ellátása érdekében, a helyi sajátosságokat figyelembe véve milyen állandó, illetőleg ideiglenes bizottságok létrehozatalát látja szükségesnek. Kivételképpen írja elő a javaslat két bizottság létesítését; működésük ugyanis nélkülözhetetlen. Ezek: a tanácstagok megbízatásának, valamint összeférhetetlenségi ügyeinek a vizsgálatára alakítandó ügyrendi bizottság, illetőleg a gazdálkodásról szóló éves beszámoló ellenőrzése céljából számvizsgáló bizottság (59. §). Mindkét bizottságnak a tagjai —szemben a javaslat 60. §-ában foglalt általános rendelkezéssel — csak tanácstagok lehetnek; ezt az említett bizottságok által ellátandó feladatok jellege követeli meg. Ugyanakkor ezek, de különösen a számvizsgáló bizottság vonatkozásában lehetőség van arra, hogy feladatuk eredményesebb ellátása érdekében munkájukba nem bizottsági tagot is bevonhassanak. A javaslat magas szintű jogszabályok részére felhatalmazást ad egyéb bizottság létrehozatalának előírására. Hatályos jogunkban ilyen, jogszabályban előírt módon létesített bizottságként működik például a községi szabálysértési bizottság, amely ügydöntő testület. Ind. 3. A javaslat 57. §-a a tanácsi bizottságok tevékenységének jellegét (javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző, összehangoló), valamint ezzel összefüggésben fő feladataikat rögzíti. E fő feladatok között sorrendben elsőként szerepel az adott ágazaton belüli és a több ágazat közötti összehangoló tevékenység. Ind. 4. A tanács bizottságaira vonatkozó szabályozás keretében foglalkozik a javaslat a tanácstagi csoporttal. A tanácstagi csoport jellegét tekintve tanácsi bizottság, működési területe azonban nem azonos az állandó bizottságokéval (61. §). IX. Fejezet A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK A szakigazgatási szerv feladata, jogállása Tt. 62. §. A tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el. Egyes szakigazgatási feladatokat azonban jogszabály a tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság hatáskörébe utalhat. Vhr. 69. §. (1) Szakigazgatási szerv létesítése, megszüntetése, illetőleg feladatok szakigazgatási szervek közötti átcsoportosítása előtt a helyi tanács a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottságának, a fővárosi és a megyei tanács a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének véleményét köteles kikérni. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke véleményét az illetékes miniszterrel egyetértésben alakítja ki. (2) A tanács, a végrehajtó bizottság, a bizottságok, a tisztségviselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos szervezési és ügyviteli teendőket a titkárság látja el. A titkárságra értelemszerűen vonatkoznak a szakigazgatási szervekre irányadó jogszabályok. Tt. 63. §. (1) A szakigazgatási szervnek önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogköre van. (2) A szakigazgatási szerv a végrehajtó bizottságnak közvetlenül alárendelten működik. (3) A végrehajtó bizottság a szakigazgatási szervet meghatározott költségvetési előirányzat és béralap felett rendelkezési joggal ruházhatja fel. Vhr. 70. §. (1) A hatósági ügyekben az eljárási szabályok szerint kell eljárni. (2) Az intézményeket — ha jogszabály (Tt. 5. §) másként nem rendelkezik — a szakigazgatási szervek irányítják. A szakigazgatási szervek a szükségletek és az ellátottság elemzése alapján közreműködnek az ágazatukat érintő költségvetési és fejlesztési javaslatok kidolgozásában, a