Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK szont meghatározott pénzbeni juttatásként ettől elkülönítetten szerepel. b) A segély, valamint a szociális, kulturális és sportcélokra előirányzott összeg felhasználásának módjáról a szakszervezet vállalati szerve dönt. A döntésben külön határozza meg az egyes szociális, kulturális és sportcélokra szolgáló öszszegeket. Helyes, ha döntése előtt kikéri egyes kérdésekben a vállalatnál működő érdekelt tömegszervezetek (pl. vállalati KISZ bizottság) véleményét és javaslatait is. (Mt. 13. § (4) bek.) Az erről hozott döntést VSZT határozatba kell foglalni. (Ez a határozat nem része, sem függeléke, sem pedig melléklete a kollektív szerződésnek.) c) Általában biztosítani kell a dolgozók részére az eddigi juttatások egy főre jutó átlagát. Ha pedig a vállalat jó gazdasági eredményei lehetővé teszik, egyes juttatásokat — indokoltság esetén — növelni lehet. A jelenlegi általános szint fenntartása mellett a célszerűbb felhasználás, a helyesebb elosztás megvalósítása érdekében a juttatások között, illetőleg egyes dolgozói rétegek között indokolt változások azonban szükségesek lehetnek. 4. E kérdések szabályozásánál is ügyelni kell arra, hogy ha a nyereség a tervezettől eltér, akkor a juttatások belső arányai, összegei hogyan változnak és e változások szabályait is meg kell állapítani a kollektív szerződésben. Prémium, nyereségprémium, jutalom és nyereségjutalom szabályai [R. 23—24. §] 1. A kollektív szerződés szabályozhatja a prémium, nyereségprémium, a jutalom és nyereségjutalom kitűzésének, kiadásának elveit és rendszerét. a) Nyereségprémiumot elsősorban olyanok számára helyes kitűzni, akiknek a feladata és tevékenysége a vállalat egészére úgy terjed ki, hogy munkájukon keresztül a vállalat eredményeit jelentősen befolyásolhatják. Ilyen esetekben a nyereségreségprérnium mértékét és feltételeit a magasabb vezetőállásúakhoz hasonlóan helyes megállapítani. A nyereségprémium kitűzése — az előzőeken túlmenően — olyan esetekben is célravezető, amikor a részfeladat teljesítése az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a vállalati eredményeket. b) Nyereségjutalmat abban az esetben helyes alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre kitűzni. 2. A szabályok szerint az ösztönzési formákat (prémium, jutalom, nyereségprémium, nyereségjutalom) a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozói KÖZLÖNYE 235 csoportja, esetleg a vállalat kisebb szervezeti egysége javára is alkalmazni lehet. Tehát munkásoknak is adható prémium, jutalom, illetőleg nyereségprémium vagy nyereségjutalom. Nyereségprémiumot vagy nyereségjutalmat azonban csak azoknak célszerű adni, akik jelentős befolyással lehetnek a nyereség alakulásán vagy tevékenységükkel valóban jelentősen hozzájárultak a nyereség növeléséhez. (Tehát pl. nem indokolt nyereségprémiumban vagy nyereségiutalómban részesíteni azokat a vezető beosztású dolgozókat, akik olyan területet irányítanak, amelyek nagyon távoli a kapcsolata a nyereség alakulásával, vagy bár tudtak volna hatni a nyereség alakulására, ezzel a lehetőséggel nem éltek. Indokolt viszont nyereségpréinium vagy nyereségjutalom adása olyan munkásoknak, alkalmazottaknak vagy dolgozói csoportoknak, akik jelentősen hozzájárultak a nyereség növeléséhez (pl. súlyos üzemzavart hárítottak el, új termelőkapacitást a határidőnél korábban helyeztek üzembe, önköltséget jelentősen csökkentették, a munkakörülményeket jelentősen javították stb). 3. A vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémiumra évközben csak előleget lehet adni akkor, ha az elért eredmények alapján ez indokolt. Az előleg jellegéből következik, hogy nem végleges kifizetés, hanem végső elszámolás eredményétől függően részben vagy teljes egészében visszakövetelhető, ha a kitűzött feladat nem valósul meg. Az előleget nem szabad összetéveszteni az egyéb prémiumok (nyereségprémiumok) esetében teljesített részfizetéssel. A részfizetés végleges kifizetésnek minősül, tehát akkor sem szabad viszszakövetelni, ha a feladat további része nem teljesül. 4. A prémiummal, a jutalommal és a nyereségprémiummal kapcsolatos írásbeli közlés azért szükséges, mert a dolgozónak ismernie kelL hogy a prémium, illetve a jutalom vetítési alapul szolgál-e az év végi keresetarányos részesedés kiszámításánál (ha bérköltségből kapta), vagy nem (ha közvetlenül a részedési alap terhére számolták el). Azt, hogy a prémium a vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémiumnak számít-e, vagy egyéb mutatók teljesítésétől függő nyereségprérniumnak minősül, azért kell közölni, mert a kifizetésre vonatkozó feltételek következményei (részfizetés, illetőleg előleg) különbözőek. 5. A vállalat egészének nyereségétől függő nyereségprémium (R/B mutató alakulásáról függő nyereségprémium) éppen azért, mert közvetlenül függ a nyereség alakulásától — nem úgy, mint az egyéb prémiumok —, csak abban az esetben fizethető, ha a létrejött nyereségből képződő é<= az év folyamán fel nem használt részesedési alap fedezetet nyújt rá. Ha a fedezetül szolgáló összeg például fele akkora, mint a fizetendő nyereségprémiumok összege, akkor az egyébként járó nyereségprémiumnak csak a felét lehet folyósítani