Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 283 c) az anyagi ösztönzés belső vállalati rendszere segítségével is elősegíthetik a vállalat gazdasági tevékenységét hatékonyan szolgáló belső mechanizmus kialakítását; d) a részesedési alapból évközben kifizetésre kerülő prémiumok és jutalmak révén a vállalat feladataihoz jobban igazodó ösztönzési gyakorlatot alkalmazhatnak; e) aszerint állapíthatják meg a dolgozók különböző csoportjainak személyi jövedelmében a nyereségtől függő hányad arányát, hogy az olyan munkaterületen dolgozók jövedelme függjön elsősorban közvetlenül a nyereség alakulásától, akiknek a nyereségre gyakorolt befolyása is jelentős. 2. A személyi jövedelmekkel való gazdálkodás vállalaton belüli rendszerét úgy célszerű kialakítani, hogy a vállalatnál dolgozó egyének, valamint a kisebb kollektívák és a gazdasági egységek tagjainak egyéni érdekei csak a vállalat egész kollektívájának érdekeit szolgálva nyerhessenek kielégítést. A személyi jövedelmeknél, különösen pedig a részesedési alappal való gazdálkodásban kifejezésre kell juttatni a vállalathoz való hűség fokozott anyagi elismerését. 3. A R. 20. §-ának (3) bekezdésében említett tárgyévi mérleg szerinti bérköltség számítása azonos az R. 27. § (3) bekezdésében említett tárgyévi mérleg szerinti bérköltség számításával. Nem számíthatók be a mérleg szerinti bérköltségbe például a könyv és lapkiadó vállalatoknál, valamint a film- és hanglemezgyáraknál a szerzői tiszteletdíjak, illetőleg a filmprémiumok. Alapvető részekre történő felosztás [R. 18. §] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell: a) a felhasználható részesedési alap vállalaton belüli egységek közötti felosztásának feltételeit, b) a közvetlen anyagi ösztönzés, a meghatározett rendeltetésű pénzbeni, valamint a nem pénzbeni juttatások, továbbá az esetleges részesedési tartalék fedezetét biztosító részek egymás közötti arányát; c) ezeknek az összegeknek a felhasználható részesedési alap nagyságától függő változásait. A lehetőséghez képest célszerű a felhasználható részesedési alap minél nagyobb hányadát közvetlen anyagi ösztönzés céljait szolgáló pénzbeni kifizetésekre fordítani, mert elsősorban ez segíti az anyagi érdekeltség megteremtése révén a nyereség növelését. A vállalatoknál a tárgyévi termelési feladatok megtervezésével egyidejűleg számításokat kell végezni arra, hogy a vállalati nyereség figyelembevételével milyen összegekkel rendelkeznek a személyi jövedelmek céljaira és ennek alapján a személyi jövedelmek színvonala várhatóan menynyivel emelkedik. Ezzel kapcsolatban alapvetően azt kell tisztázni, hogy a tárgyévi eredmények alapján mekkora részesedési alap képződik. Ennek figyelembevételével kell megtervezni a bérszínvonalemelés mértékét és a részesedési alap összegét. A kollektív szerződésben azt is meg kell határozni, hogy a részesedési alap előbb említett felosztása milyen nyereség megvalósulása mellett érvényes. A fejlesztési alapba való helyezés esetén e rész felhasználásáról a pénzügyminiszter idevonatkozó rendelete szerint kell eljárni. 2. A felhasználható részesedési alap egy részét akkor célszerű átvinni a fejlesztési alapba, ha a vállalat jelentős összegű részesedési alappal rendelkezik, és azt ésszerűen nem tudja felhasználni személyi jövedelmek céljaira. Ilyenkor a fejlesztési alapba átvitt összeget elsősorban jóléti (gyermekjóléti), szociális-, kulturális- és sportcélú intézmények létrehozására, illetve fejlesztésére vagy munkavédelmi célokra szolgáló beruházásokra lehet felhasználni. 3. A részesedési tartalék nem azonos a tartalékalappal. A felhasználható részesedési alapból képzett tartalék továbbra is részesedési alap részét képezi és csupán azt jelenti, hogy nem abban az évben kerül felhasználásra, amelyben képződött, hanem azt a vállalat a következő évre vagy évekre viszi át. Részesedési tartalékot azért célszerű képezni, hogy a képződő részesedési alap nagyságában végbemenő változások ne okozzanak számottevő ingadozásokat a dolgozók személyi jövedelmének színvonalában és a vállalat a következő gazdasági évre is megteremtse a közvetlen ösztönzés lehetőségét. Ezért minden olyan évben, amikor a korábbihoz képest a felhasználható részesedési alap jelentősen növekszik, a megnövekedett összeg egy részét célszerű tartalékolni. 4. A részesedési alap közvetlen anyagi ösztönzésre, meghatározott rendeltetésű pénzbeli juttatásokra és nem pénzbeli részesedésre történő felosztásánál meg kell határozni azt is, hogy amennyiben az elért részesedés eltér a tervezettől, az alacsonyabb vagy magasabb részesedés hogyan (milyen arányban) módosítja a tervezett nyereség alapján előzetesen számított részesedés felosztását. A tervezettnél magasabb összegű részesedési alap elérése esetében elsősorban a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részt helyes növelni, az eredményekhez fokozottan hozzájáruló dolgozók jó munkájának elismerésére. 5. Törvénysértő, ha a részesedési alap felosztását — a kollektív szerződés mellékletét sem képező — ,,Nyereségrészesedési szabályzat"-ra utalják és ennek kiadását a vállalati szakszervezeti szerv (VSZT, SZB) döntésére bízzák vagy pedig