Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 10. szám

282 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám negyedév átlaga alapján rendeli el az átlagkereset számítását. 4. Törvénysértő a Munka Törvénykönyve hatálya alá nem tartozó esetekre vonatkozó átlagkeresetszámítási módok előírása (pl. társadalombiztosítási szolgáltatásokra vonatkozó átlagkeresetszámítás, különböző kereseti igazolások alapjául szolgáló átlagkereset stb.^ Jutalmazás, kitüntetés [Mt. 48. §, 1001/1970. (I. 7.) Korm. sz. hat, III/D/ 2/a pontja] 1. A kollektív szerződésben szabályozni kell a bronz, ezüst és arany brigád éremmel elismert szocialista brigádok számára az egyes fokozatokkal arányban álló pénz vagy egyéb jutalmak mértékét és formáit. 2. A kollektív szerződésben szabályozni lehet — a jutalmazás elveit (ideértve a nyereség jutalom elveit is), — a jutalmazottak kiválasztásának főbb szempontjait, az előre kitűzött feladatokért járó céljutalmak arányát, — a Kormány, a miniszteri és a társadalmi szervek (pl. KISZ) részéről adott kitüntetésekkel járó pénz vagy egyéb jutalmak mértékét és formáit, — a munkaversenyjutalmak elveit, feltételeit és összegét. 3. A kollektív szerződés a jubileumi jutalom kérdését nem szabályozhatja. A munkabér és más díjazások elszámolása, kifizetése [Mt. 49. § (l)—(2) bek., Mt. V. 67. § és 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. r. 11—15. §] A kollektív szerződés előírhatja, hogy a havonta járó munkabérre hóközi részfizetést kell adni. \ A tévesen kifizetett munkabér visszafizetése [Mt. 49. § (3) bek., Mt. V. 68. §] 1. A kollektív szerződés előírhatja az Mt. V. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, hogy a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetéséről szóló értesítést 30 nap helyett, 60 napon belül kell a dolgozóval közölni. A 30 napos határidőt ott helyes felemelni, ahol központi bérelszámolási rendszer van és ezért a kifizetés téves volta rendszerint csak 30 nap elteltével derülhet ki. 2. a) Törvénysértő az a rendelkezés, amely a 30 napos határidőt 45 napra emelte fel, mert a jogszabály csak a 60 napra történő felemelést engedi meg. b) Törvénysértő a kollektív szerződésnek az a rendelkezése is, amely a 30, illetőleg 60 napos határidőt rosszhiszeműen felvett munkabérre korlá- , tozza. A 30, illetve 60 napos határidő a jóhiszeműen felvett munkabérre is vonatkozik. A rosszhiszeműen felvett munkabér visszafizetésére a dolgozót a 3 éves elévülési időn belül lehet kötelezni. c) Törvénysértő az a rendelkezés, hogy a tévesen kifizetett munkabér visszafizetését csak a munkaügyi döntőbizottság határozata rendelheti el. A visszafizetésre kötelezés ugyanis a vállalat jogkörébe tartozik. Más kérdés, hogy a dolgozó a visszafizetésre kötelező határozat ellen panaszszal fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Levonások a munkabérből [Mt. 49. § (3) bek., Mt. V. 69—71. §] A kollektív szerződés ezt a kérdést nem szabályozhatja. A RÉSZESEDÉSI ALAP FELHASZNÁLÁSA [Mt. 45. §., Mt. 47. § (2) bek., Mt V. 62. §, 9/1969. (XII. 20.) Mü. M. sz. r. 1. §-ával módosított 7/1969. (X. 8.) Mü. M. sz. r. (a továbbiakban: R) 16—31. §-ai, 9/1969. (XII. 20.) Mü. M. sz. r. 2. §] A részesedési alap felhasználásának általános szabályai [R. 16—22. §[ 1. A R. a vállalat hatáskörébe utalja a részesedési alappal való gazdálkodást. Ennek következtében a vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy a részesedési alap felosztásának és felhasználásának vállalati rendszerében érvényesítsék a vállalat jellegéből, sajátos feladataiból adódó követelményeket. Lehetőségük van a következőkre: a) a költségek terhére elszámolt munkabéreket és részesedési alapot együttesen kezelve alakíthatják ki anyagi ösztönzési rendszerüket és a személyi jövedelmek e két legfőbb összetevőjének megfelelő alkalmazásával állapíthatják meg a vállalat igényeinek leginkább megfelelő- személyi jövedelmi arányokat; b) a részesedési alap közvetlen anyagi ösztönzés céljára szolgáló hányadát olyan arányok szerint oszthatják el, amely az eddiginél jobban kifejezésre juttatja a vállalat különböző dolgozóinak, dolgozó csoportjainak, gazdasági egységeinek a vállalati nyereség létrehozásában betöltött szerepét, tevékenységének a nyereség alakulására gyakorolt befolyását;