Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
TANÁCSOK b) az egyik házastárs háztartásbeli vagy kere- i sőképtelen és a lakásban nem lakik együtt a bér- i lővel olyan kereső (nem nyugdíjas és nem keresőképtelen) személy (a továbbiakban: második kereső), aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult. (3) A (2) bekezdésben b) pontjában említett esetben a teljes összeget a kereső, illetőleg nyugjdíjas házastárs részére kell megállapítani. (4) Ha a lakbérhozzájárulásra jogosult bérlőnek nincs házastársa, vagy a házastársa háztartásbeli, illetőleg keresőképtelen és a lakásban második kereső is lakik, az összeget a bérlő és a második kereső között kell felosztani. Ha azonban a második kereső lakbérhozzájárulásra nem jogosult, a felosztott összegből csak a jogosult bérlőre jutó részt lehet lakbérhozzájárulásként megállapítani. (5) Keresőképtelen részére akkor állapítható meg lakbérhozzájárulás, ha a lakásnak ő az egyedüli bérlője. (6) Az (1)—(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket szolgálati lakás esetében is megfelelően alkalmazni kell. Vhr. 10. §. Ha a bérlőtársi jogviszony nem házastársak között áll fenn, a meghatározott összeget a bérlőtársak között kell egyenlő arányban felosztani. A bérlőtársakra jutó résznek lakbérhozzájárulásként történő megállapítása során a 9. § rendelkezései szerint kell eljárni. Vhr. 11. §. (1) Ha a lakásban a bérlővel együtt több olyan kereső személy lakik, aki második keresőként számításba jöhet, a meghatározott összeget a bérlő és a legidősebb kereső gyermeke között kell egyenlő arányban felosztani. Ha azonban a lakásbérleti jogviszony folytatására elsősorban az eltartó jogosult, második keresőnek az eltartót kell tekinteni. Egyéb esetekben a bérlő választhatja meg a második keresőt a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személyek közül. (2) A bérlő követelheti a második keresőtől a részére folyósított lakbérhozzájárulás átadását. A bérlő a követelését a bíróság útján is érvényesítheti. R. 6. §. (1) A 4—5. §-ok alapján meghatározott összeget elsősorban a bérlő házastársak, illetőleg más bérlőtársak között fel kell osztani és a felosztott összegeket az arra jogosultak részére lakbérhozzájárulásként kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti megosztásnál és a lakbérhozzájárulás megállapításánál — jogszabályban meghatározott esetben — a második keresőt is figyelembe kell venni. KÖZLÖNYE 6. szám A lakbérhozzájárulás megállapítása, változása, szünetelése, megszűnése R. 7. §. A lakbárhozzájárulást személyre szólóan és egyszorj a'kálómmal kell megállapítani. R. 8. §. (1) A kereső részére megállapított lakbérhozzájárulás összegét minden év január hó 1. napjától kezdődően a) a naptári évenként számított évi kereset, illetőleg b) az időbéreseknél és a havi díjasoknál (a továbbiakban együtt: időbéresek) a december havi besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figyelembevételével számított havi keresetnövekedés 25%-ával csökkenteni kell. (2) A lakbérhozzájárulás csökkentése szempontjából figyelembe vehető keresetként — a keletkezés jogcímétől függetlenül — a levonás nélküli (bruttó) díjazást kell számításba venni. Vhr. 12. §. (1) A keresetnövekedés megállapításához a tárgyévben elért keresetet az előző évben elért keresethez, ha pedig a keresőnek a-z előző évben nem volt keresete, ahhoz az utolsó évihez kell viszonyítani, amelyben keresettel rendelkezett. (2) Ha a tárgyévben elért kereset az előző évben elért keresethez képest változatlan, vagy annál alacsonyabb, a lakbérhozzájárulás összege nem csökkenthető. Ha a lakbérhozzájárulás öszszegét egy korábbi évben már csökkentették, a későbbi években jelentkező keresetnövekedés a lakbérhozzájárulás újabb csökkentése szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha a kereset meghaladja a legutóbbi csökkentés alapjául szolgáló keresetet. (3) Ha a kereső a tárgyévet megelőző három évben nem rendelkezett keresettel, a lakbérhozzájárulás csökkentésére csak a tárgyévet követő összehasonlítható időszakban elért átlagkeresetnövekedés esetében kerülhet sor. Vhr. 13. §. (1) A kereset kiszámításánál a kereső részére — a 16. §-ban említett szövetkezeti tagsági viszony kivételével — a munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján az összehasonlított időszakokban ténylegesen kifizetett s a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjának megállapításánál alapul szolgáló munkabérként számításba vehető bruttó juttatások közül figyelembe kell venni:
