Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 139 a) a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett munkabért, szövetkezeti tagoknál a munkadíjat (beleértve a bérpótlékokat is), továbbá bj a részesedési alap terhére fizetett prémiumot, a célprémiumot, a céljutalmat, és a nyereség-prémiumot. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított keresethez hozzá kell számítani: aj a munkáltató által vállalt külső megbízási munkák díjbevételéből jogszabály alapján folyósított díjazást (jutalmat), illetve prémiumot, továbbá bj a másodállásból, mellékfoglalkozsából származó keresetet. (3) A kereset összegének kiszámításánál nem vehetők figyelembe az alábbi munkabér jellegű juttatások: aj a nyereségrészesedés, osztalék, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt juttatásokat kivéve; b) az egyszeri jutalmak, tekintet nélkül arra, hogy azokat a béralap, a bérköltség, a részesedési alap, a jutalmazási alap, vagy keret terhére folyósították; cj a túlóradíj, túlórapótlék, túlóradíjátalány, ügyeleti és készenléti díj; d) a jubileumi jutalom, a bányászatban fizetett hűségjutalom; ej a biztonsági őrszolgálatért kapott díj; fj a munkáltató külön megbízása alapján a kereső munkakörébe nem tartozó, a (2) bekezdés a) pontjában nem említett munkáért járó díj (pl. vizsgadíj, fordítói díj, konzíliumdíj); g) a más munkáltatóval létesített megbízási jogviszonyban végzett munkáért folyósított díjazás, függetlenül attól, hogy azt a béralap, bérköltség, vagy egyéb költség terhére fizették ki; h) műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozó részére az újítás hasznosítási szerződésben rögzített anyagi elismerés; az újítási díj és az újítási javaslat kidolgozásánál felmerült költségtérítés; ij a szabadságmegváltás címén adott juttatás. (4) Másodállás, mellékfoglalkozás esetében a kereső a főfoglalkozása szerinti munkáltatónál írásban köteles bejelenteni a tárgyévet követő év január hó 15. napjáig a másodállásból, mellékfoglalkozásból eredő tényleges évi bruttó összkerestét. A kereseteket a főfoglalkozás szerinti munkáltató összesíti. (5) A lakbérhozzájárulás csökkentéséhez alapulvehető keresetnövekedést az összehasonlított időszakra számított havi átlagkeresetek szerint kell megállapítani. A havi átlagkeresetet külön szabályok szerint kell megállapítani, az időbéres és havidíjas (a továbbiakban: időbéres), továbbá a nem időbéres keresőknél. Időbéresnek minősül az a kereső, akit az év utolsó három hónapjában azonos munkáltatónál személyi órabér, illetőleg havibér szerint soroltak be. Vhr. 14. §. (1) Időbéres keresőnél a havi átlagkeresetnövekedés megállapításához a tárgyévi és az előző évi december havi besorolási (fix) bár és a hozzá kapcsolódó bérpótlékok összegét kell alapul venni s a teljes összeget növelni kell a 13. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésében megjelölt, az év folyamán a kereső részére kifizetett egyéb kereset egy havi átlagával. (2) Amennyiben az időbéres kereső a tárgyévnek vagy az előző évnek nem a teljes tartalma alatt állott munkaviszonyban, az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kereset összegét a munkaviszonyban töltött hónapok számával el kell osztani; az így kapott egy havi átlagösszeggel növelni kell a besorolási (fix) bér és pótlékok december havi összegét. (3) Ha a kereső a tárgyév, vagy a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjában nem időbéresként dolgozott, a havi átlagkeresetet a 15. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani. Vhr. 15. §. Nem időbéres keresőknél a havi átlagkereset megállapításához aj ki kell számítani az egy munkanapra jutó átlagkeresetet. E célból a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően számított, s az összehasonlított időszakokban felvett összegeket el kell osztani az adott időszakban ténylegesen teljesített munkanapok számával. Túlmunkának, ügyeletnek, készenlétnek nem minősülő és egyfolytában teljesített kétszeres (esetleg másfélszeres) műszakot ebből a szempontból két (másfél) munkanapként kell számításba venni. A fizetéses szabadság ideje, valamint a fizetett munkaszüneti nap ténylegesen teljesített munkanapnak minősül; b) az aj pont szerint kiszámított napi átlagkeresetet 26-tal kell szorozni hatnapos, 22-vel ötnapos munkahét esetén, s 24-gyel abban az esetben, ha a heti munkaidő kéthetenként változik öt- és hatnapos munkahéttel. Egy napon belül több műszakot teljesítőknél az aj pont szerinti napi átlagkeresetet annak megfelelően kell beszorozni, amennyi tényleges munkanapot képvisel a kereső heti munkaideje. A szorzat jelenti a havi átlagkeresetet. Vhr. 16. §. (1) A mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetkezeti, illetőleg mezőgazdasági szakszövetkezeti tagsági viszony esetében az összehasonlítható időszakokban folyósított keresetek megállapításánál be kell számítani minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban végzett munka fejében kapott, tekintet nélkül annak formájára és elszámolási módjára (munkaegység, pénz-