Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 6. szám
6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE , 8T 1 kétszemélyig: egy — két lakószoba, három személy esetében: másfél—két- és fél lakószoba, négy személy esetében: kettő—három lakószoba, öt személy esetében: két- és fél—három- és fél lakószoba, hat személy esetében: három—négy lakószoba, hét személy esetében: három- és fél—négy- és fél lakószoba, nyolc személy esetében: négy—öt lakószoba, nyolcnál több személy esetében: négy- és fél — a lakásügyi hatóság által ese-? tenként meghatározott számú lakószoba. (3) A lakásigény mértékének alkalmazása során a lakásügyi hatóság figyelembe veszi, hogy a) az együttlakó személyek egészségi állapotára, munkakörére vagy tevékenységére tekintettel, továbbá b) az együttlakó különböző nemű és korú személyek elkülönítésére, illetőleg c) a muzeális értékű védett magángyűjtemény elhelyezése érdekében , indokolt-e különszoba biztosítása. Vhr. 20. §. J Ha az állampolgár tanácsi bérlakás kiutalása 6orán vállalja, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személy lakáshasználatát a vele történt megállapodás alapján továbbra is biztosítja, a lakásigényének megállapításánál ezt a 6zemélyt is figyelembe kell venni. Vhr. 21. §. A R. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontjában említett körülményeket — szükség esetén — gyógy-, rendelőintézet, vagy körzeti orvos, illetőleg a munkáltató szerv, a c) pontjában említett körülményeket pedig a Művelődésügyi Minisztérium által kiállított bizonyítvánnyal lehet igazolni. A lakásigénylés R. 11. §. Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelmet (lakásigénylést) annál az első fokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani, amelynek működési területén az igénylő a lakás kiutalását kéri. A fővárosban (megyei városban) a tanács ettől eltérően is rendelkezhet. Vhr. 22. §. (1) A lakásigénylést a lakásügyi hatóság által rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. (2) A lakásigénylésben kiutalható lakás címét általában nem kell feltüntetni. Ha azonban a R. vagy ez a rendelet a lakásnak meghatározott személy részére történő kiutalásának kötelezettségét vagy lehetőségét írja elő, a lakásigénylésben a kiutalni kért lakás címét is fel kell tüntetni. (3) Ha az igénylő a lakásigénylésben — a (2) bekezdésben nem említett esetekben — meghatározott lakás kiutalását kéri, a kérelmet lakáscímet fel nem tüntető lakásigénylésnek kell te-; kinteni. Vhr. 23. §. (1) Ha a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy az igénylő tanácsi bérlakás kiutalására jogosulti a lakásigénylést nyilvántartásba veszi és erről az igénylőt azzal értesíti, hogy lakáskiutalásáról a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvételtől éa kiutalható lakás rendelkezésre állásától függően fog határozni. (2) Ha a lakásügyi hatóság azt állapítja meg,' hogy az igénylő tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult, a lakásigénylés elutasítása előtt köteles az igénylőt meghallgatni és ennek során tájékoztatni arról, hogy a lakásigényét milyen más lakásellátási formában és milyen feltételek mellett elégítheti ki. Vhr. 24. §. (1) A lakásigényléseket — az igénylők lakáshelyzetének, egyéni körülményeinek helyszíni tisztázása után — megfelelő csoportokba (pL életveszélyes lakásban lakók, sokgyermekes családok, zsúfolt körülmények között lakók) sorolva kell nyilvántartásba venni. (2) A lakásigénylés nyilvántartásbavétele a lakásigénylést nyilvántartó lap kitöltése és annak a megfelelő csoportba való behelyezése útján történik. Vhr. 25. §. A lakásigénylés mellőzésével, hivatalból foganatosítandó elhelyezési feladatokat a következő csoportosításban kell nyilvántartásba venni:
