Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1215 Melléklet a 37/1971. (XII. 17.) PM számú rendelettel módosított 38/1969. (XII. 29.) PM számú rendelethez Az adóközösségek szervezeti, eljárási és működési szabályai A) 1. Adóközösség a Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján alakul. Szervezése a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ), illetőleg a Kiskereskedők Országos Szervezete (KISOSZ) — a továbbiakban: érdekképviseleti szervezet feladata. Budapesten szakmai, illetőleg vegyes szakmai adóközösségek, a megyékben kizárólag vegyes szakmai adóközösségek hozhatók létre. Az adóközösségek általános felügyeletét az érdekképviseleti szervezet, szakfelügyeletét a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve látja el. 2. Az adóközösségnek az a rendeltetése, hogy az iparjogosítvány (iparigazolvány, iparengedély, Y~ ziipari értesítő, működési engedély, valamint mutatványos engedélye) alapján folytatott kisipari és magánkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adóztatás a szakmai közösség közreműködésével történjék. Az adóközösség keretében széles körű társadalmi ellenőrzés lehetőségét kell biztosítani annak érdekében, hogy az adóztatás megfelelően kövesse a kisiparosok és magánkereskedők jövedelmének alakulását és az egyes szakmákba tartozók adóterhe a tényleges jövedelemnek, illetőleg bevételnek megfelelően kerüljön megállapításra. 3. Az adóközösségi tagság a 2. pontban említett ipar jogosítvány alapján működők részére kötelező. 4. Az adóközösség szervei: a) Közgyűlés, b) Vezetőség, c) Véleményező bizottságok, d) Kivető bizottság, e) Felszólamlási bizottság, f) Titkárság. 5. Az adóközösség minden tagja egyúttal tagja a közgyűlésnek is. A közgyűlést két évenként kell összehívni és arra a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi és ipari, illetőleg kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a megyei, megyei városi, fővárosi illetékhivatal (a továbbiakban: illetékhivatal) vezetőjét is meg kell hívni. A vezetőség — egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján — rendkívüli közgyűlést is összehívhat. A tagok szavazati jogukat küldöttek útján is gyakorolhatják. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A közgyűlés választja meg a vezetőséget, a kivető bizottságot és a felszólamlási bizottságot. A tisztségviselők megválasztásához a szavazatok 2/3-a szükséges. A közgyűlés a tisztségviselőket két évre választja. Egyes tisztségviselőket — bizalmatlansági indítvány alapján — a közgyűlés visszahívhat és helyükbe más tagokat választhat. A visszahíváshoz és pótválasztáshoz ugyancsak 2/3-os szavazattöbbség szükséges. A I közgyűlés összehívásának és a küldöttek választárának szabályait az adóközösség ügyrendje határozza meg. 6. A vezetőség elnökből és négy tagból áll. Az elnököt és két tagot a közgyűlés választja, a másik két tagot az érdekképviseleti szervezet nevezi ki. A vezetőség egyszerű szavazattöbbség alapján határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az adóközösség elnöke és titkára együttesen gondoskodik az ügyvitelről, az adóközösségre vonatkozó rendelkezések betartásáról és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A vezetőség és a titkár egyetemlegesen felelősek az adóközösséghez befolyt pénzek kezeléséért. Az adóközösség képviseletét az ügyrend szabályozza. 7. A véleményező bizottságok helyi, illetőleg szakmai csoportok vonatkozásában javaslatot tesznek a tagok adóalapjának és adójának megállapítására. A véleményező bizottságokat az érdekképviseleti szervezet tagozódásának megfelelően — az adóközösség ügyrendjében meghatározott létszámban és módon — kell létrehozni. 8. A kivető bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. Elnököt, két rendes és két pót-